34920. lajstromszámú szabadalom • Rugalmas talpú kerék

(g) talpon ne csússzanak, egy külön fékszerkezet van alkalmazva, úgy hogy a sarúk úgy a (g) gyűrű belső fölületén, mint az (n és o) karimák fölületén csúsznak. Ez a fékszerkezet részletrajzban a 3., 4. és 5. ábrán látható és lényegében abból áll, hogy a küllők végét képező (1) fejen két (2 21

) hajtórúd van ágyazva, melyek a fej (4) csapjait egy-egy hasíték útján fogják körül. A szomszédos sarúk hasonló (3 31

) hajtórudak útján vannak (4) csappal kapcsolva. Maguk a sarúk hosszanti irányban két (i i1

) részre vannak osztva, melyeket csupán az (5 5l

) csapok tartanak össze és melyek eme csapokon eltolódhatnak. Ha a sarú két részét a később ismertetendő szerkezet egymástól távolítja, azok az (o és n) karimákra szorulnak és így ezeken fékhatást fejtenek ki. Az (1) görgőkön, melyeken a (6) csapok vezetve vannak, középen egy-egy (l1

) horony van kiképezve, melyekbe a sarúk (i1

) részének megfelelő hosszanti bordája fogódzik. Ennek az a föladata, hogy a szánokat a sarúrészeknek egymáshoz közelíthető és egymástól távolítható széléből megfelelő távolságban tartsa. A sarúk két (i és i1

) részét a következő szerkezet távolítja egymástól: Az (5) csapon, melyre a (2 21

) hajtórudak vannak húzva, egy (7) hüvely van fölszerelve, melyen a (8) fogaskerék van kiképezve. Ez a fogaskerék a (21

) rúd karmantyúján kiképezett hasonló fogazásba fogódzik. A (7) hüvelyt a (10) kar egy dugattyúval köti össze (5. ábra), mely a (11) hengerben mozog és egy rúgó hatása alatt áll. Ez a szerkezet szivattyúnak tekinthető. A (11) henger két csapra van szerelve, melyek szabadon fogódzanak a (2 21

) hajtórudak megfelelő fúrataiba. A (10) karnak legörbített (101

) része van, melyhez a (12) lemezrúgó csatlakozik. Mikor a keréktalp (f) rúgója behajlik, a megfelelő (4) csap lefelé mozog, magával viszi a (2 21

) hajtórudakat. Eme mozgás kezdetén a (10) kar ugyancsak mozgásnak indul és a (7 és 9) hüvely az (5) csap körül forog, miközben a két hüvely fogazása egymásba kapcsolódva marad. Amint a (12) lemezrúgó a (10) karra nagyobb nyomást gyakorol, mint a vele ellenkező irányú erőt kifejtő (f) rúgó, a (10) kar megáll és csakis a (11) henger mozog lefelé dugattyúján, miközben a szivattyúban levő rúgót összenyomja. A (10) kar és (7) hüvely nyugalomban van, ellenben a mozgó (21

) hajtórúd a (9) hüvelyt forgatja, minek következtében a (7) hüvely távolodik a (9) hüvelytől, ezenközben pedig a (7) hüvely a sarú (i1

) részét is eltolja az (x) nyíl, a (9) hüvely pedig a sarú (i) részét az (y) nyíl irányában és minthogy a sarú ennek következtében a karimákra szorul, a sarú és karimák között fékhatás létesül. Ennek következtében a sarú a keréktalpat nem csak a keréktalp és a sarú alapfölülete, hanem a karimák és a sarú oldalfölületei között föllépő súrlódás által is mozgatja. A (10) kar két részből áll, melyeket az egyik rész egy furatán és a másik rész egy hasítékán átmenő csavar fog össze, ennek következtébeii a kar hajlásszögét ós azt az időpontot, melyben a hüvelyek egymástól távolodni kezdenek, tetszés szerint lehet megszabni, továbbá a számba jövő részek kopásánál a részeket újból be lehet állítani. A 6. ábrán látható foganatosítási alaknál a küllőket (13) csövek képezik, melyek a kerékagy és (c) hamis talp között vannak befogva és melyek mindegyikében a (17) sarúkban vezetett (16) kocsikon szerelt (15) csappal csuklósan kapcsolt (14) dugattyú mozog. A (17) sarúk a (13) csövek végdarabjaival az egymást a rajzon ábrázolt módon keresztező (19 191

) hajtórudak útján vannak kapcsolva, a (14) dugattyú és a (13 cső 131

) feneke közé pedig egy (20) tekercsrúgó vau bekapcsolva. Eme módosított foganatosítási alaknál a keréktalpat a sarúk ugyancsak súrlódás következtében viszik magukkal, a súrlódást pedig a (19 191

) rudak fokozzák, amennyiben a keréktalpnak az úttesttel érintkező és ezzel szomszédos részén fekvő sarúkat a keréktalpra szorítják.