34919. lajstromszámú szabadalom • Rácstartó és rácstartókból alkotott födém

romszögek merevségének elve alapján van­nak rácstartó alakjában összekötve és me­lyek igénybe vételüknek megfelelően vas­betétes vagy betétnélküli, betonból vagy más mesterséges kőanyagból készült húzó­vagy nyomótagok gyanánt vannak szer­kesztve. Eme rúdalakú testek végein vagy lyukasztott laposvasak, vagy hurokalakban meghajlított (b) körvasak állanak ki, me­lyek akként vannak elrendezve, hogy azo­kat a rudaknak rácstartóvá való összeállí­tása után a rúdtengelyek metszéspontjában, ! tehát a csomópontban egy (c) csap útján : össze lehet kötni. Az ekkor képződött csomópontokat most már betonnal vagy cze­menttel töltjük ki, mely lekötése után a rúdalakú részeket egységes egésszé egye­síti. Az egyes rudak alakja és mérete termé­szetesen semmivel sincs korlátozva, miért is a találmány tárgya bármely ismert, sta­tikailag határozott vagy határozatlan, egyenes vagy ívelt övezetű rácstartó szer­kezet előállítására alkalmazható. Ép így alkalmazható a találmány nemcsak sík, ha­nem térbeli rácstartók előállítására, tehát módunkban áll bármely tetszőleges híd­tartót, födélszéket vagy kupolaszerkezetet a találmány szerint f oganatosítani és a jel­zett szerkezetek részeit a kellő méretek­ben, megfelelő betétekkel és a nevezett anyagokból az építés színhelyén vagy a gyárban előállítani. Ennek az a nagy elő­nye, hogy az építésnél csakis a kis súlyú, már lekötött egyes elemeket kell fölemelni, melyeket megfelelő szerelőállványon gyor­san és könnyen lehet összeállítani egy te­herbíró tártóvá. A 3. és 4. ábra szerint a födémet két (d d) vasbetonrácstartó (főtartó) között harántirányban fektetett, közvetlenül egy­más mellett fekvő (e) vasbetonrácstartók­ból (melléktartókból) állítjuk össze, me­lyek alsó övezetükön a főtartók konzolsze­rűen kiugró részeire támaszkodnak és ezek­kel sík alsó födémfölületet létesítenek. A födém fölső fölületén azonban üregek képződnek, minthogy a (d) tartók az (e) tartóknál alacsonyabbak és minthogy eme tartókon különleges alakú (f) mé­lyedések vannak kiképezve. Ezeket a mé­lyedéseket a fő - és melléktartók elhe­lyezése után betonnal vagy más mestersé­ges kőanyaggal kitöltjük (kicsömöszöljük), miután azokban (g) hosszanti és harántbe­téteket helyeztünk el. Ily módon a tartó­kat egymással bensően összekötjük, az (e) tartók fölfekvési helyein úgyszólván befa­lazzuk, minek következtében a tartórend­szer statikailag egységes egész lemez gya­nánt fog szerepelni, melynek mindkét fölü­lete teljesen sík. Eme leírt födém más födémeknél annyi­ban előnyösebb, hogy a (d) fő- és (e) mel­léktartók teljesen tetszőleges méretekben, gyári úton készülhetnek és hogy a födém­ben néhány melléktartó kihagyásával vagy utólagos kiszedésével tetszőleges nagyságú nyílásokat létesíthetünk. Továbbá módunk­ban áll az is, hogy az egyes részeket, fő­leg pedig a melléktartók részeit raktáron tartsuk, a mi úgy műszaki, mint gazdasági szempontokból igen előnyös. Végül meg­gátolja a leírt szerkezet az egyes tartók­nak egyenként való behajlását is, mi a tar­tókból összeállított födémek alsó fölületén könnyen ad repedésekre okot. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. A 28211. számú törzsszabadalomban vé­dett, betonból vagy más mesterséges kőanyagból készült rácstartók egy foga­natosítási alakja, az által jellemezve, hogy az egyes külön előállított elemek­ből van összeállítva, az elemeknek a tartó csomópontjaiban való egyesítése által. 2. Az 1. alatt védett rácstartó egy foga­natosítási alakja, az által jellemezve, hogy az egyes elemek végein vasbeté­tek állanak ki, melyek akként vannak elrendezve, hogy az elemeknek rácstar­tóvá való összeállítása után a rúdtenge­lyek metszési pontjában bedugott csapok segélyével legyenek egymással egyesíti hetők. 3. Az 1. alatt védett rácstartó egy foga­natosítási alakja, az által jellemezve,

Next

/
Oldalképek
Tartalom