34900. lajstromszámú szabadalom • Mikrofon

nálható s az első esetben a (h) sark közvetlenül az (a) lencsével kötendő össze. Ha a folyadék nem volna elegendő sűrű a lencse tartására, akkor ez utóbbi üregesre képezhető ki, vagy pedig valamely alkalmas sűrűségű vagy üreges úszótestre, pl. parafára stb. szerelhető Az elmondottakból könnyen megérthető, hogy az (a) test ós az (e) pálczák közötti érintkezésnél föiiépő nyomás az (a) test úszóképességétől, vagyis azon fölhajtó erőtől fiigg, melyet a folyadék a testre gyakorol. Ennélfogva a mikrofon különböző részei közötti érintkezés érzékenységét az által szabályozhatjuk, hogy a higany vagy más folyadék mennyiségét szaporítjuk vagy csökkentjük, vagyis a (b) fürdő fölszínét megváltoztatjuk. Ezen szabályozási móddal nagyobb pontosság érhető el, mint bármely mechanikai szabályozással, mivel a (b) fürdő rendkívül kis folyadékmennyiségekkel szaporítható vagy helyesbíthető. Azonkívül a föntebbi módon összeállított mikrofon igen érzékeny, mivel a folyadékfürdőn úszó test rendkívüli mozgékonysággal bír. Egy más kiképzése a találmánynak az, melyben az (a) szén a lencsealaktól eltérő tetszőleges alakkal bír; úgyszintén a mikrofon ellenkező sarkait képező (e) testeket sem szükséges pálczák alakjában kiképezni. Azonkívül az (a) test helyett tetszőleges számú testet lehetne alkalmazni, melyek mindegyike e mikrofonnak egy másik részével vagy részeivel állhatna érintkezésben, vagy pedig, egész általánosságban, a föntebb leírt mikrofonberendezésből több is volna alkalmazható egymás mellé vagy egymás után kapcsolva. A 3—7. ábrákon föltüntetett változatnál a mikrofon mozgékony elemeit szénből vagy más vezető anyagból készült (a) golyók alkotják, mely egymás fölé helyezve, (b) higanyfürdőn úsznak. Ezen fürdőt a szigetelő anyagból készült (c) hengeres edény tartalmazza, mely a készülék (d) talapzatára van erősítve s az (a) golyók vezetésére szolgáló (cl) belső válaszfalakkal van ellátva. A válaszfalak alacsonyabbak, mint a (c) edény s nem érnek egészen ezen edény fenekéig, úgy, hogy a higany a függélyes rekeszek mindegyikére szabadon beléphet, másfelől pedig a legfelső golyók fölszíne alatt végződnek. A válaszfalak száma tetszőleges. Azonban ilyen válaszfalra nincs okvetlenül szükség, a mennyiben a golyók összevissza is helyezhetők, vagy pedig olyan átmérőjű golyók alkalmazhatók, melyek a, (c) edény keresztmetszetét madnem teljesen kitöltik, mely esetben a golyók egymás fölött nyugosznak. Szabályos vagy szabálytalan alakú, szemcsés vagy rostos anyagok alkalmazása esetén ugyancsak válaszfalakkal ellátott vagy ilyenek nélküli edények használhatók. A fölső golyókat a higany fölhajtó ereje egy vezető anyagból készült (e) ütköző lemezhez nyomja, mely a mikrofon (g) rezgő lemezéhez erősített (k) csavaranyán áthaladó (j) csavarorsóra van szerelve. Ha ! ez utóbbit a (k) csavaranyában az egyik I vagy másik irányban elforgatjuk, akkor az (e) lemez fölemelkedik vagy lesülyed s ily módon az (e) lemez által a fölső golyókra gyakorolt nyomás és ennek következtében a kontaktusok érzékenysége tetszőlegesen szabályozható. Az (e) ütköző lemeznek a beállító helyzetben való rögzítésére a ij) orsón ülő (1) ellencsavaranya szolgál. A mikrofon kontaktusainak szabályzása, más alkalmas berendezés segélyével, úgy is foganatosítható, hogy pl. a (c) edény mint egész, vagy pedig ennek feneke emeltessék vagy sülyesztessék, mely esetben az (e) ütköző lemez helytálló maradhat. A mikrofon áramkörének egyik (h) vezetéke egy (m) csavarorsóban végződik, mely a (c) edény (n) fenekét a készülék talapzatához foglalja. Az áram az (m) csavarorsón keresztül a (b) higanyfürdőbe, innen pedig az (a) golyókba jut, míg a másik (i) vezeték a (j) csavarorsóhoz csatlakozik s ennek következtében az (e) lemezzel áll vezető összeköttetésben. A leírt berendezésnél a fölső (e) kontaktusdarab nyomást gyakorol az (a) inoz-