34897. lajstromszámú szabadalom • Rotációs gőzgép
3 — (21) csatorna a (17) csatornával közlekedik, előbbi esetben a gép a 2. ábrán látható nyíl j irányában, utóbbi esetben pedig ezzel ellen- j kező irányban forog, amiből látható, hogy ! a gép nagyon könnyen reverzálható. Tegyük fel, hogy a (19) tengelyt úgy forgattuk el, hogy a (17,20) csatornák közlekednek egymással. Ekkor a (41) csőből beáramló gőz a (40) lyukakon át a (22) csőrésznek a (27) dugattyú előtti terébe áramlik, innen pedig a (27) dugattyúnak axiális furatain át a dugattyú mögé és a (20, 17) csatornán át az (1) és (9) hengerek közötti (43) térbe jut (2. ábra), ahol az alsó (12) tolattyúra nyomást gyakorolva, az (1, 2, 3) hengert a nyíl irányában forgásba hozza. Mihelyt a henger annyira elforgott, hogy a mondott tolattyú a (18) csatorna mögé kerül, akkor a gőz ezen esarornán és a (21) csatornán kiömlik. Ugyanekkor azonban a másik (12) tolattyú a (17) csatorna mögé kerül, úgy hogy a (17) csatornán beáramló gőz most az (1, 2, 3) hengert ezen tolattyúnál fogva forgatja. Látni való tehát, hogy a (17, 18) csatornáknak alkalmas elrendezése mellett a gépnek holt állása nincsen. A (12) tolattyúkat a (15) rúgók, mint már mondva volt, a (9) hengerhez szorítják, a rúgók hatása ellen azonban centrifugális erő működik, mely a tolattyúkat a (9) hengertől eltávolítani igyekszik, a mi tényleg be is fog következni akkor, ha a fordulatszám valamely okból hirtelen annyira megnő, hogy a centrifugális erő nagyobb, mint a rúgók nyomása, ekkor a gőz a tolattyúk egyik oldaláról a másikra szabadon átmehet, úgy hogy a fordulatszám azonnal annyira leszáll, hogy a rúgók a tolattyúkat ismét a (9) hengerhez szorítják. Látni való tehát, hogy a (15) rúgók erejétől függ a gép maximális fordulatszáma, A centrifugai erő érvényesülésének még azon nagy előnye is van, hogy a tolattyúk és (9) henger közötti súrlódás a lehető legkisebb. Ha a (19) tengelyt úgy forgatjuk el, hogy a (20) csatorna a (18) csatornával közlekedik, akkor a gőz a (44) térbe ömlik s az (1, 2, 3) henger a nyillal ellenkező irányban forgattatik. Ha a (19) tengelyt úgy forgatjuk el, hogy a (20) csatorna nem egész kereszt, metszetével, hanem annak csak egy részéí vei közlekedik a (17) vagy (18) csatornával, ! akkor a gőzt fojtjuk s a gép lassabban jár, a miből következik, hogy a gép még terhelve is egészen lassan minden lökés nélkül indítható. Az (1, 2, 3) hengerrel együtt a (4) agyra ékelt (36) tárcsa is forog, úgy hogy a centrifugal-erő következtében a (37, 38) szögemeltyűkre szerelt (39) súlyok a tengelytől eltávolodni iparkodnak. Ha a fordulatszám elég nagy, akkor a (39) súlyok annyira kitérnek, hogy a (37) emeltyűkarok a (35) tárcsa közvetítésével a (28) állítógyűrűt s ezzel együtt a (20) rudat és (27) dugattyút is a (30) rúgó ellenében eltolják, úgy hogy a dugattyú a (40) lyukakat részben vagy egészben elzárja s ezáltal a gőzbeömlést fojtja, miáltal a gép fordulatszáma önműködően szabályoztatik. Ha a (28) állítógyűrűt a (26) rúdon kijebb állítjuk, akkor a (30) rúgó hatása alatt a (27) dugattyú beljebb áll a (22) csőrészben, úgy hogy a gőznek leírt módon való fojtása csak nagyobb fordulatszámnál következik be, miért is az állítógyűrűnek kellő beállítása által a normális fordulatszámot szabályozhatjuk. Ugyanezt a (30) rúgó feszerejének változtatása által is elérhetjük, mely czélra ismert szerkezeteket alkalmazhatunk. A munkának átvitele a gőzgépről a munkagépre szíjjal történik, mely czélra maga a gőzhenger használható szíjdobnak, lehet azonban a gőzgépet olyképen is megszerkeszteni, hogy a (4) vagy (5) agyon fogaskerék, vagy egy külön szíjtárcsa is alkalmazható, végül található oly megoldás is, hogy a gőzgép tengelye egyúttal a hajtandó gép, pl. dynamó tengelye is. Ezek valamint egyes szerkezeti elemekben esetleg eszközölhető változtatások a találmány lényegét nem érintik, úgy hogy a leirt és föltüntetett gép csak példaképeni kiviteli alaknak tekintendő, melyen a találmány keretén belül számos változtatás eszközölhető. így pl. a 4. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a (15) rúgók helyett gőz szorítja a tolattyúkat a (9) hengerhez. E czélból a