34888. lajstromszámú szabadalom • Kombinált adhéziós mozdony

kereket hoz forgásba. E (c) fogaskerék az alaprajzban háromszög alakot képező (d) keretbe van befoglalva, mely (e)-nél a forgó­alvázra van erősítve, az (f) pont körül pedig olykép lenghet, hogy a forgó alváz oldal­irányú kitéréseit követni képes. Hogy a forgó alváz (g) pont körül is végezhessen forgó mozgást, a (c) kerék fogai egy oly (h) sugarú körben, mely a futótengelyek fél­keréktávjának és a laza (i) fogaskerék osz­tókör-sugarának összegével egyenlő, oly­kép vannak marva, hogy a kerületi sebes­ségek közötti külömbségek elenyésznek. Az (i) fogaskerék lazán ül a tengelyén és haj­tására a (k) kapcsolószerkezet kapcsolandó be. A két futótengely egymással is össze van kapcsolva. A hajtott tengelyek gyanánt való működésre bekapcsolt futótengelyek csekély átmérője és hajtása nagy sebesség kifejté­sét megakadályozza, azért ezek a lehetősé­gek szerint a (k) kapcsolat kiiktatásával újra futótengelyekké változtathatók át, a mennyiben üresen futva hajtóművüket érin­tetlenül hagyják. Ennek az elrendezésnek a következő elő­nyei vannak: a) a mozdony vonóereje a forgó alváz hajtásánál csaknem megkétszereződik, b) a mozdony teljes terhelése esetén mint kapcsolt gép, gyors menet közben pedig mint iker-gép működik, c) a mozdony túlságos rongálódástól meg van kiméivé, mert a forgó alváz hajtóműve csak időnként működtettetik. A II. kiviteli alak. Az 5. ábra a mozdony külső nézetét lát­tatja, a 6. ábra a mozdonyt metszetben, míg a 7. ábra alúlnézetben mutatja. Mint ezen ábrákból látható, a futótenge­lyek hajtása a közvetlenül rajtuk elhelye­zett dinamók által történik. A forgó alváz kerete mágnesrendszerré van kiképezve és abba egy bölcsőszerűen fölfüggesztett ser­penyő van beépítve, melyben a főkeret (f) kereszttámaszában megerősített (g) csap nyugszik. (4. és fi. ábra.) A dinamókat tartó tengelyek kis átmé­rője és a dinamók maximális fordulatszá­mának korlátolt volta nagy sebesség kifej­tését akadályozza, azért a hol nagy sebes­ség lehetséges, azt az áram odavezetésének megszakításával létesítjük, azaz a tenge­lyeket újra futótengelyekké változtatjuk, — mivel áram nélkül a motorok nincsenek a korlátolt maximális fordulatszámhoz kötve. A kollektorkefék fölemelését egy kis elektro­mágnes végzi, mihelyt az áramhozzáveze­tés megszakíttatik, úgyszintén ugyanaz he­lyezi vissza a keféket, mihelyt az áram újra záratik. Ennek az elrendezésnek a következő elő­nyei vannak: a) a mozdony vonóereje a forgó alváz elektromos hajtása esetén lényegesen meg­növekedik, a nélkül, hogy a kazán térfoga­tából valamit elfoglalna, vagy annak bármily mérvű inegnagyobbításának határt szabna. b) elektromos áram csakis hegyi pályákon alkalmazandó, ahol rendesen vízerő kellő mennyiségben található, c) a pályaudvarok az áramvezető beren­dezésektől meg vannak kiméivé, cl) csekély emelkedésű alagútakon füst nélkül haladhat a vonat át. III. kiviteli alak. A 0. ábrán, a II. kiviteli alakhoz hasonlóan a szerkocsi tengelyeinek is a vonóerő nö­velése czéljából hajtott tengelyekként való alkalmazása van föltüntetve, melyek az áram megszakításával ismét futótengelyek gyanánt szerepelnek, mivel a kollektorkefék fölemeltetnek. Ez az elrendezés a tengelyek­számának szaporítása nélkül a vonóerőnek újabbi lényeges megnövelését teszi lehetővé. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés mozdonyoknál a vonóerőnek a rendes üzemben futótengelyként hasz­nált hajtótengelyek által való növelésére, az által jellemezve, hogy a futótenge­lyek különös szükség megszűntekor e tengelyeket újra szabadon ereszti a futótengely szerepének végezhetésére. 2. Az 1. alatt igényelt berendezés kiviteli alakja, az által jellemezve, hogy a fő­kereten megerősített hajtómű a (d) mel­lékkeretben ágyazott (c) fogaskereket

Next

/
Oldalképek
Tartalom