34872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására

— 3 -a széngáznak más gázzal való föntemlített keverékét először a monoxydnak methánná való átalakítására alkalmas hőmérsékletnek és azután nagyobb hőmérsékletnek tesszük ki, mely utóbbi a szénoxyd átalakításához szükséges. Vagy pedig a szénmonoxydot vagy a dioxydot valamely ismert eljárás értelmében a gázból és a keverékből el­távolítjuk és a fönnmaradó keveréket vezet­jük a nikkel fölé, hogy a benne levő szén­monoxydot vagy a dioxydot hydrogénnel való egyesülése által methánná és vízzé alakítsuk át. Ismeretes, hogy a szén desztillálása alatt a retortákból kilépő gáz először igen kevés hydrogént és nagy mennyiségű methánt és magasabb rendű szénhydrogéneket tar­talmaz, azonban a desztilláczió előrehaladá­sánál a mennyiségviszonyokat megfordítva kapjuk és a folyamat utolsó részében a hydrogén-mennyiség nagy mértékben foko­zódik. A találmány értelmében a legelőször előállított gázt és a későbbi folyamatban kapott gázt külön-külön gyüjthetjük össze és a később kapott gázt a methán előállí­tásának folyamatánál hydrogénforrás gya­nánt használhatjuk. A ledesztillált gáz első részét közvetlenül fölhasználhatjuk világí­tási vagy más czéfokra. A későbbi folya­matban ledesztillált gázt tisztíthatjuk és az esetleg benne levő magasabb rendű szén­hydrogénektől megszabadíthatjuk, mire a gázt vízgáz. generátorgáz vagy valamely más föntemlített gáz hozzáadása mellett vagy e nélkül a nikkel fölé vezetjük, hogy a benne levő szénmonoxydot és a szén­dioxydot vagy ezek egyikét methánná vagy vízzé alakítsuk át. Ha a kezelendő gázt a széndioxyd el­távolítása végett nem kezeltük mésszel, ak­kor esetleg czélszerű kevés hydrogént hozzá­adni, hogy a hydrogén mennyiségét annyira fokozzuk, mint a mennyi a szénoxydnak vagy az oxydoknak átalakításához szük­séges. A nikkelt egyszerűen poralakban alkal­mazhatjuk és retortákban. kamrákban vagy tartányokban megfelelően elrendezett alá­téteken rétegekben kiteríthetjük. A nikkelt valamely lyukacsos anyag, mint tűzálló tégladarabok, horzsakődarabok vagy aszbeszt­f'onalak fölületére tapadva is alkalmazhat­juk, mi mellett ragadós és nem könnyen olvadó anyagot, mint pipaagyagot, tűzálló agyagot, chlórmágnéziumot vagy más meg­felelő anyagot használunk. Vagy pedig fino­man szétosztott nikkelt megfelelő nagyságú golyók vagy tömbök alakjára hozhatunk, a mennyiben a nikkelt valamely kötőanyag­gal keverjük és czélszerűen kevés orga­nikus anyagot, mint fürészforgácsot adunk a nikkelhez, mely anyag könnyen kiéget­hető és a tömböket lyukacsosabbá teszi. A nikkelt továbbá vékony lemezek vagy sodrony alakjában is alkalmazhatjuk, vagy sodronyszövetből készült csövekbe helyez­hetjük. Különösen alkalmas a találmány czéljára a Mond-féle reakczió értelmében előállított finoman szétosztott nikkel, mely eljárás szerint a nikkelkarbonylt oly hő­mérséklet mellett bontjuk föl, mely sokkal magasabb azon hőmérsékletnél, melyet ak­kor alkalmazunk, ha a nikkelt szabályos alakban akarjuk előállítani. Lehetséges to­vábbá drót, lemez vagy más megfelelő alak­kal bíró rezet vagy más fémeket is alkal­mazni, melyeket a Mond-féle eljárás értel­mében vagy más módon nikkellel vonunk be. A bármily módon előkészített nikkelt re­tortába, toronyba vagy kamrába helyezzük, melyet kívülről vagy belülről a kellő hő­mérsékletre. pl. a szénmonoxyd részére 250° C.-ra és a széndioxyd részére 350° C.-ra hevítünk. A helyett, hogy magát a kamrát melegítjük, esetleg elegendő, ha csak a gázt melegítjük a kellő hőmérsékletre a kamrába való belépése előtt, minthogy ily módon a reakcziót jobban szabályozhatjuk, a mennyiben a reakczió különböző folya­mataiban melegebb vagy hidegebb gázt ve­zetünk be, úgy hogy a hőmérsékletet sza­bályozzuk. A kamrát esetleg csövekkel láthatjuk el, melyeken át vagy melyek körül hideg le­vegő*, vagy gőz-, vagy vízáramot hagyunk áramolni, hogy a bekövetkező hőmérséklet­emelkedést megakadályozzuk; e mellett a nikkelt magában a kamrában vagy a cső-

Next

/
Oldalképek
Tartalom