34872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
— 3 -a széngáznak más gázzal való föntemlített keverékét először a monoxydnak methánná való átalakítására alkalmas hőmérsékletnek és azután nagyobb hőmérsékletnek tesszük ki, mely utóbbi a szénoxyd átalakításához szükséges. Vagy pedig a szénmonoxydot vagy a dioxydot valamely ismert eljárás értelmében a gázból és a keverékből eltávolítjuk és a fönnmaradó keveréket vezetjük a nikkel fölé, hogy a benne levő szénmonoxydot vagy a dioxydot hydrogénnel való egyesülése által methánná és vízzé alakítsuk át. Ismeretes, hogy a szén desztillálása alatt a retortákból kilépő gáz először igen kevés hydrogént és nagy mennyiségű methánt és magasabb rendű szénhydrogéneket tartalmaz, azonban a desztilláczió előrehaladásánál a mennyiségviszonyokat megfordítva kapjuk és a folyamat utolsó részében a hydrogén-mennyiség nagy mértékben fokozódik. A találmány értelmében a legelőször előállított gázt és a későbbi folyamatban kapott gázt külön-külön gyüjthetjük össze és a később kapott gázt a methán előállításának folyamatánál hydrogénforrás gyanánt használhatjuk. A ledesztillált gáz első részét közvetlenül fölhasználhatjuk világítási vagy más czéfokra. A későbbi folyamatban ledesztillált gázt tisztíthatjuk és az esetleg benne levő magasabb rendű szénhydrogénektől megszabadíthatjuk, mire a gázt vízgáz. generátorgáz vagy valamely más föntemlített gáz hozzáadása mellett vagy e nélkül a nikkel fölé vezetjük, hogy a benne levő szénmonoxydot és a széndioxydot vagy ezek egyikét methánná vagy vízzé alakítsuk át. Ha a kezelendő gázt a széndioxyd eltávolítása végett nem kezeltük mésszel, akkor esetleg czélszerű kevés hydrogént hozzáadni, hogy a hydrogén mennyiségét annyira fokozzuk, mint a mennyi a szénoxydnak vagy az oxydoknak átalakításához szükséges. A nikkelt egyszerűen poralakban alkalmazhatjuk és retortákban. kamrákban vagy tartányokban megfelelően elrendezett alátéteken rétegekben kiteríthetjük. A nikkelt valamely lyukacsos anyag, mint tűzálló tégladarabok, horzsakődarabok vagy aszbesztf'onalak fölületére tapadva is alkalmazhatjuk, mi mellett ragadós és nem könnyen olvadó anyagot, mint pipaagyagot, tűzálló agyagot, chlórmágnéziumot vagy más megfelelő anyagot használunk. Vagy pedig finoman szétosztott nikkelt megfelelő nagyságú golyók vagy tömbök alakjára hozhatunk, a mennyiben a nikkelt valamely kötőanyaggal keverjük és czélszerűen kevés organikus anyagot, mint fürészforgácsot adunk a nikkelhez, mely anyag könnyen kiégethető és a tömböket lyukacsosabbá teszi. A nikkelt továbbá vékony lemezek vagy sodrony alakjában is alkalmazhatjuk, vagy sodronyszövetből készült csövekbe helyezhetjük. Különösen alkalmas a találmány czéljára a Mond-féle reakczió értelmében előállított finoman szétosztott nikkel, mely eljárás szerint a nikkelkarbonylt oly hőmérséklet mellett bontjuk föl, mely sokkal magasabb azon hőmérsékletnél, melyet akkor alkalmazunk, ha a nikkelt szabályos alakban akarjuk előállítani. Lehetséges továbbá drót, lemez vagy más megfelelő alakkal bíró rezet vagy más fémeket is alkalmazni, melyeket a Mond-féle eljárás értelmében vagy más módon nikkellel vonunk be. A bármily módon előkészített nikkelt retortába, toronyba vagy kamrába helyezzük, melyet kívülről vagy belülről a kellő hőmérsékletre. pl. a szénmonoxyd részére 250° C.-ra és a széndioxyd részére 350° C.-ra hevítünk. A helyett, hogy magát a kamrát melegítjük, esetleg elegendő, ha csak a gázt melegítjük a kellő hőmérsékletre a kamrába való belépése előtt, minthogy ily módon a reakcziót jobban szabályozhatjuk, a mennyiben a reakczió különböző folyamataiban melegebb vagy hidegebb gázt vezetünk be, úgy hogy a hőmérsékletet szabályozzuk. A kamrát esetleg csövekkel láthatjuk el, melyeken át vagy melyek körül hideg levegő*, vagy gőz-, vagy vízáramot hagyunk áramolni, hogy a bekövetkező hőmérsékletemelkedést megakadályozzuk; e mellett a nikkelt magában a kamrában vagy a cső-