34872. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék világítási, fűtési vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz előállítására
Megjelent 1906. évi január hó '<J9-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LETRAS 34872. szám. II/e. OSZTÁLY. Eljárás és készülék világítási-, fűtési- vagy mótorikus czélokra szolgáló gáz eló'állítására. ELWORTHY HERBERT SÁMUEL MŰSZAKI VEGYÉSZETI SZAKÉRTŐ ST.-ALBANSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 16-ika. Jelen találmány czélját egy új és értékes, nagyban foganatosítható eljárás létesítése képezi, mely eljárás segélyével világítási-, fűtési- vagy mótorikus czélokra szolgáló gázt állítunk elő. A találmány értelmében előállított gáz lényegében kőszéngázt képez, azon jelentékeny különbséggel, hogy a közönséges kőszéngázzal szemben kevesebb hydrogént és több methant tartalmaz és hogy a találmány foganatosítási módjának és a reakcziók hőmérsékletének megfelelően az előállított gáz csak kevés szénoxydot vagy -dioxydot tartalmaz, vagy egyáltalán nem tartalmaz ilyeneket. A találmány lényege abban áll, hogy szén, bitumen vagy más hasonló anyagból száraz desztilláció útján kapott gázt (mely a leírás következő részében és az igénypontokban egyszerűen «széngáznak» van nevezve) megfelelő hőmérséklet vagy különböző megfelelő hőmérsékletek mellett fémnikkel behatásának tesszük ki, mi által a széngázban tartalmazott szénmonoxyd vagy széndioxyd, vagy mindkettő a gáz hydrogénjével egyesül és methan és víz képződik, mi mellett a fejlődő methan a széngáz maradékával keverődik. A szerint, a mint a szén oxydjainak egyike vagy mindkettője lép reakczióba, a reakczió a következő képletek egyike vagy mindkettője értelmében megy végbe: C0 + 3H3 = CH4 4-H3 0 COa + 4H2 = CH4 + 2Ha O A széngáz rendszerint több hydrogént tartalmaz, mint a mennyi a széngázban levő szénoxydnak vagy szénoxydoknak methánná való alakításához szükséges. A találmány egy másik sajátsága abban áll, hogy a széngázt valamely vízgázfajtával, Dowson-gázzal, Siemens-gázzal vagy generátorgázzal, vagy más egyenértékű éghető gázzal keverjük és a keveréket megfelelő hőmérséklet, vagy különböző alkalmas hőmérsékletek mellett nikkel behatásának teszünk ki, hogy a hydrogént és a szénmonoxydot vagy a szóndioxydot, illetve ezek keverékét methánná és vízzé alakítsuk át, mi mellett az előállított methánt a gázmaradékkal szintén keverjük. Ily módon a fölösleges hydrogént hasznosítjuk, hogy a hozzávezetett gáz szénoxydját vagy szénoxydjait átalakítsuk, úgy hogy nagyobb köbtartalmú átalakított gázt kapunk- «Vízgáz» alatt mindazon gáz ér-
