34857. lajstromszámú szabadalom • Unipoláris dynamógép
— 4 a gyűrűk számát szaporítjuk és kölcsönös | helyzetüket alkalmasan választjuk meg, a visszahatásnak gyakorlatilag tökéletesnek mondható kiegyenlítése nem válik lehetővé. Egy ilyen elrendezést mutat a 7. ábra. Itt tizenkét súrlódó gyűrű vau tizenkét egymásba helyezett körpár által vázlatosan ábrázolva. Az armaturavezetőknek a súrlódó gyűrűkkel való kapcsolati pontjait apró körök jelzik, és a mint látható, e pontok egymás után következve 7i a részével vannak egymáshoz képest elforgatva. A kefék szintén egymásután következve, egy teljes fordulatnak V12 fordulattal vannak egymáshoz képest elrendezve, azonban ellenkező irányban. A kefék fölfekvési pontjai tehát a vázlatos föltüntetésben jobb felé haladó spirálist, az armaturavezetők kapcsolati pontjai pedig bal felé haladó spirálist képeznek, amint az a rajzon a pontozottan rajzolt görbékkel föl van tüntetve. A valóságban azonban e görbék nem spirálisak, hanem egymással ellentétes irányban haladó csavarvonalak, mert hiszen az egyes gyűrűk nem egymásban, hanem egymás mellett feküsznek és egyenlő nagyok. Ez elrendezés folytán a súrlódó gyűrűk visszahatásának majdnem teljes kiegyenlítődése érhető el. Ez elrendezés a legkülönbözőbben módosítható is. így pl. a 8. ábrán az armaturavezetők kapcsolatai hasonló csavarvonalat képeznek, mint a 7. ábrán, ellenben a keféké más, miután mindegyik kefe a megelőzőtől 30° helyett most90°-kal van elforgatva. Ez azután három teljes tekervénnyel bíró csavarvonalat eredményez. A kefék tehát nincsenek többé az egész kerületen köröskörül elosztva, hanem csoportokban vannak elrendezve. Ennek az az előnye, ho^y a kefék a gép tokjában levő alkalmas nyílásokon át könnyen megfigyelhetők és kicserélhetők. A kefék ezen elrendezésnél is, a teljes fordulat valamely többszörösétől eltekintve, egymáshoz képest az egyik irányban ugyanannyival vannak elforgatva, mint az armaturavezetők kapcsolati pontjai a másik irányban. A (9) ábrán rajzolt kiviteli alaknál a kefék kétmenetű csavaronalat alkotnak, mi mellett a páros számú gyűrűk az egyik, a páratlan számúak pedig a másik menetre szolgálnak. Mindegyik meneten belül az egymásután következő kefék egymáshoz képest 90°-kalel vannak tolva és mindegyik menet másfél teljes tekervényből áll. A 10. ábrán látható elrendezésnél úgy a kefék, mint az armaturavezetők kapcsolati pontjai kettősmenetű csavarvonalakban vannak elrendezve. Ily módon számos változatot lehet előállítani a csavarvonalak szerint való elrendezés segélyével és ha egyszer a csavarvonalak helyesen vannak kiképezve, a gyűrűk egymással tetszőleges módon fölcserélhetők anélkül, hogy a súrlódó gyűrűk visszahatásának kiegyenlítődéséből származó előnyt áldozatul kellene hozni. Ekkor természetesen a kefék és az armaturavezetők kapcsolati pontjai nem feküsznek többé valóságos csavarvonalakon; azonban amíg helyzeteik ilyen csavarvonalakból levezethetők, a kívánt czélnak megfelelnek. így pl. a 10. ábra szerinti elrendezés a 9. ábra szerintiből levezethető, ha ugyanis a belülről számított második gyűrűt a tizenkettedikkel föl, továbbá a negyediket a tizedikkel és a hatodikat a nyolczadikkal. Azonban ezen speciális esetben is a levezetett elrendezés csavarvonal szerinti. Némely esetben szükség van arra, hogy a gépet különböző feszültségeknél lehessen használni. Ezt a jelen unipoláris dynamogépnél könnyen elérhetjük az által, hogy különböző számú vezetőt kapcsolunk seriesbe vagy párhuzamosan. Az utóbbi esetben azonban rendkívül fontos, hogy úgy a párhuzamos vezetők ellenállása egyenlő nagy legyen, mint a bennük indukált elektromotoros erőké is. Utóbbi egyenletes elosztású mágneses tért igényel és ez, amint éppen említettük, az által van elérve, hogy a súrlódó gyűrűk visszahatása és az ez által létesített térfölemésztődés meg van szüntetve. Hogy a párhuzamos vezetők ellenállása egyenlő legyen, azokat és kapcsoló részeiket úgy rendezzük el, hogy valamennyien ugyanazon hosszúságúak. A kapcsolat módja a 3. ábrán vázlatosan van bemutatva, a hol az armaturavezetők és a súrlódó gyűrűk
