34855. lajstromszámú szabadalom • Fejőgép

- 2 -rtókeíben vannak vezetve, minek következtében az (1) részt a (2) részen el is lehet tolni és a 3. ábrán látható helyzetbe állítani. Az (1) rész a horogalakú (7) toldatátával a (2) rész (8) csapjára fogódzik és hogy az (1) részt a 3. ábrán látható helyzetbe állíthassuk, annak külső végét anynyira kell a forgáscsap körül fölfelé elforgatni, hogy a (7) toldat a (8) csapból kikapcsolódjék. A (2) rész mellső végén ezenkívül a (11 12) vezetékek átvezetésére egymás fölött két (9 10) kivágás van alkalmazva. Eme vezetékeken jut a sűrített levegő a záró- és fejőzsákokba. Hogy a tok merevebb legyen, a tok fölső részét a fémből készült (13) harántlemez zárja el, ugyanily czélból a tok alsó részén a 14 heveder van alkalmazva. A forgatható (1) résznek (15) bordái vannak. Eme leírt tokban foglal helyet két (16) lemez vagy keret (4—10 ábra), melyek mindegyike egyik végükön egy nyitott (17) áttöréssel egy zárt (18) mélyedéssel, másik végükön pedig két (19 és 20) áttöréssel van ellátva. A (20) áttöréshez egy (21) toldat csatlakozik. A (22) fölső vagy zárószók a (17 19) áttöréseken van átvezetve és hátul egy (23) süveggel elzárva. Az alsó (24) fejőzsákot hajlékony anyagból készült csík képezi, mely a lemez, illetőleg a kivágás körül van vezetve és alkalmas módon van megerősítve. Mindegyik (21) toldatnak oldalt kiálló (25) nyújtványa van, melynek (26 27) hoszszanti és haránt hornyai vannak. Ezekbe az ellenlemez megfelelő toldatán kiképezett eresztékek illenek, úgy hogy a fejőszerszám lemezei egy irányban sem tolódhatnak el. Egy-egy fejőszerszám két (22) zárózsákját egy U alakú (28) csődarab (8. ábra) köti össze, melyhez a (11) táplálóvezetékkel közlekedő (30) csőkúp csatlakozik. A két lemez (21) nyújtványai a (31) csőkúppal vannak összekötve, mely a (12) táplálóvezetékkel közlekedik. Lehetne a lemezt akként is kiképezni, hogy a (16) rész teljesen elmarad. A zsákokat legelőnyösebben nem vulkánozott, szövetbetétes gummiból készítjük, melyeket azután vulkánozunk és ezenközben oly alakban tartunk, amilyent Összenyomott állapotban foglalnak el, minek következtében a zsákok bizonyos feszültség alatt állanak és így normálisan a merev falakra fekszenek. A zsákokat a tokban a fecskefarkalakú (160) nyújtványok rögzítik, melyek a tokfal (2) részében kiképezett (161) hasítékokba fogódzanak. Ha a zsákot a tokból a 3. ábrán látható helyzetbe húzzuk ki, a (160) toldatok a vezetékekből kilépnek. Hogy a fejőszerszámokat az állat tőgybimbói helyzetének megfelelően beállíthassuk, azokat minden irány felé mozgathatóan kell szerelni, mely czélból mindegyik fejőszerszám egy-egy golyóscsapágy útján csatlakozik egy emelőhöz, mely a maga részéről egy harántkaron ágyazott második emelővel van csuklósan kapcsolva. Ez a 11 — 15 ábrán látható berendezés a következő: A (37) harántkaron a (35) csavarok útján fölerősített (33 34) csapágyakba egy (32) tengely van ágyazva, melynek forgását a (36) csapágy födelén, a tengelyen, a csapágyakon és a (37) harántkaron átmenő (35) csavarok gátolják meg. A (32) tengelyen négy egymáshoz hasonló emelő van ágyazva, melyek mindegyike egy-egy fejőszerszám szerelésére szolgál. A fölső (38) emelőnek (14. ábra) fölső végén (39) csapágya van, mely a (32) tengelyt körül veszi. Az emelő alsó végén egy (40) csapágy van kiképezve, melyben a (42) pofákkal ellátott (41) tengely van ágyazva. Ezt a tengelyt a (40) csapágyban alkalmas módon, pld. a (44) csavar útján rögzített (43) korong tartja fogva, (15 ábra). A (39 és 40) csapágy (45) bevágások útján föl van hasítva és (46), illetve (47) toldattal ellátva, melyeken a (62) rúd megy át. Eme rúd fölső végén el van lapítva, úgy hogy el nem fordulhat, alsó végén pedig egy (63) szárnyascsavarházzal van fölszerelve, melynek meghúzásával a csapágyak toldatait egymáshoz közelíthetjük, megeresztésével pedig egymástól távolítjuk, úgy hogy a tengelyek forgását egyszerre engedhetjük, illetve gátolhatjuk meg. A (38) emelőn még egy (64) fülecs is ki van képezve, melyen a (62) rúdat el-