34840. lajstromszámú szabadalom • Javítások vasúti és más járművek számára való önműködő vákuumfékeken

- 5 — elé használatban volt. A szelep szerkezete és működése ismeretes, míg a szelephez alkalmazott (10) előtartány hatása világosan kitűnik az előtartánynak az 1. ábrára való hivatkozással való leírásából. A 7. ábra a gyorsítószelep további kiviteli alakjának metszetét tünteti föl. A szerkezetet oly- szekrény zárja be, melynek belső terét a (42) válaszfal részekre osztja, melyek közül az egyik a (43) végdarab által az előtartánnyal (mely ezen ábrán nincsen föltüntetve), míg a másik a (41) toldat által a fékhengerrel és az (1) vonatvezetékkel is össze van kötve. A szekrény ezen részének végét (13) membrán zárja el, melynek külső oldalán a (14) működtető tér van elrendezve. A membrán szűk (15) furattal bír, melyen át a (14) működtető tér és a vonatvezeték nyomása egymást kiegyenlíti. A membrán (44) rudat tart, mely (45) peczek segélyével (46) tolattyúval van összekötve; a tolattyú oly módon van elrendezve, hogy a (42) válaszfal (47) nyílásával és a (48) nyílással összeműködik, mely utóbbi a szekrény belsejét a külléggel köti össze. A (46) tolattyú és szekrénynek a (48) nyílást tartalmazó része között kis hézag van szabadon hagyva, melyet (35) jelöl. A (13) membrán és az ezzel összekötött részeket a (49) rúgó rendesen a rajzon föltiintetett helyzetben tartja. A (44) rúdra erősített (50) tárcsa az (52) rúgó által befolyásolt (51) aggyal működik össze és ily módon azon helyzeteket határolja, melyeket a membrán és az ezzel összekötött részek a membrán két oldalára ható nyomások váltakozásai folytán elfoglalnak. Ezen berendezés a következő módon működik : Ha a vonatvezetékben levő levegő nyomását fokozatosan növeljük, akkor a (14) működtető tér nyomása a (15) furaton át kellő gyorsasággal egyenlítődik ki, hogy a (13) membránnak a (49) rúgóval ellentétes mozgása megakadályoztassék. Ha ellenben a vonatvezeték nyomása hirtelen kissé fokoztatik, akkor a (13) membrán a (49) rúgó hatásával ellentétesen mozgattatik és pedig addig, míg az (50) tárcsa az (51) aggyal érintkezésbe jön, mire az (52) rúgó a (49) rúgót hatásában elősegíti, úgy hogy a (13) membrán továbbmozgása megakadályoztatik. A membrán most említett mozgása folytán a (46) tolattyú úgy mozgattatik, hogy a (47) nyílás szabaddá teszi, úgy hogy az előtartány a vonatvezetékkel kapcsolatba jön. A légköri levegőnek az előtartányba való belépését a (48) nyílás és a szűk (35) csatorna szabályozza, mely utóbbi egyenlő az 1. ábrában (11) nyílással. Ha a vonatvezetékben csak annyi nyomásváltozás áll be, mint a mennyit az előtartányból a vonatvezetékbe áramló levegő okoz és erre a nyomás állandó marad, akkor a (14) működtető tér légnyomása a (15) szűk csatornán át a vonatvezeték légnyomásával kiegyenlítődik és a (49) rúgó a membránt eredeti helyzetébe visszavezeti, melyben a (47) nyílás ismét elzáratik. Ha a vonatvezeték légnyomása hirtelen nagy mértékben emelkedik, akkor úgy a (49), mint az (52) rúgó is összenyomatik és a (13) membránt a nyomáskülönbség oly helyzetbe mozgatja, hogy a (48) íevegőnyílás teljesen szabaddá tétetik, minthogy a (46) tolattyú nagy mértékben mozog a 7. ábra értelmében jobbra; ennek következtében a kiillég és a vonatvezeték között a (48 és 47) nyílásokon át közvetlen összeköttetés jön létre, miáltal a fékek gyorsított teljes meghúzását kapjuk. A (13) membránban alkalmazott egyetlen (15) nyílás helyett két vagy több oly nyílás is alkalmazható, melyeket, a membrán fokozatos mozgása tesz szabaddá és pedig hasonlóan az 5. ábrában föltüntetett módozathoz. A 8. ábra az 1. ábrához hasonló gyorsítószelep másik kiviteli alakját tünteti föl. Ezen szelep a szeleptest gyors zárása czéljából más berendezéssel bír, mely a fékek részleges meghúzása czéljából a vonatvezetékbe táplált levegő mennyiségét meghatározza. Ezen elrendezésnél a (14) működtető tér a vonatvezetékkei csak a (2) fékhengerrel összekötött (53) visszavezető csövön át közlekedik. Ha a vonatvezeték nyomása emelkedik, akkor a fékhengerben pillanatnyira kisebb nyomás uralkodik, mint a vonatvezetékben,