34808. lajstromszámú szabadalom • Berendezés elősajtolt, üreges üvegtárgyak készrefúvására

pl. jobbkézzel lenyomjuk, akkor a (b) szivattyúhenger lesiilyed s a (bl) nyomótérben levő levegő az alul-föliil nyitott s a (h) dugattyúba erősített (g) fúvócsövön keresztül az (i) mintában helyet foglaló félkész üvegtárgyba nyomul és azt fölfúvja. Mielőtt azonban a félkész üvegtárgy fölfúvása kezdetét vehetné, a kifúvó cső végén ülő (1) fúvófejnek az üvegtárgy torkolatába kell nyomódnia. Az (1) csőtoldat vagy fúvófej külső kerülete úgy van megszabva, hogy az előállítandó üvegedény nyakbőségének feleljen meg, ennélfogva a fúvófejet, hogy a fúvókészűlék a legkülönbözőbb s bármilyen nyakbőségű üvegtárgyak előállítására alkalmas legyen, kicserélhetően kell elrendezni, mely ezélból a fúvófej pl. a (g) cső végére csavarolható s helyzetében a csavaranyák segélyével biztosítható. A fúvófej külső oldala természetesen valamely éghetetlen pl. azbeszt-burokkal látandó el. A némileg engedékeny külső burkolattal bíró (1) fúvófejnek az elősajtolt félkész üvegtárgy nyakába való illesztése bizonyos rövid, de azért mindenesetre mérhető időt vesz igénybe. Azonkívül a jól záró fúvófejnek az edény nyílásába való vezetése, illetve benyomása folytán az izzó félkész tárgyban levő forró levegő kissé összenyomódik s ennek következtében egy része a légszivattyúhenger nyomóterébe áramlik, miközben hőtartalmából a nyomótér levegőjének is juttat. Azonban már ezen levegő sem egészen hideg, hanem elő van melegítve és pedig az által, hogy a hengernek a megelőző fúvás utáni fölhúzása alkalmával, a készrefúvott edény üregében levő forró levegőt a közvetlenül fölötte s az edényből csak kissé kiemelt fúvófej, illetve pipavég ismét fölfelé, vagyis a henger nyomóterébe szívja. Ily módon a fúvókészűlék önmaga szolgáltatja a beléje zárt levegő fölmelegítésére szükséges hőt, mely körülmény hatása gyorsan végezhető fúvómunkában, továbbá pedig abban nyilvánul, hogy az így kezelt üreges üvegtárgyak kifogástalanul sima, ragyogó és éles körvonalakkal bíró fölszínre tesznek szert. Hogy az (1) fúvófej az (i) mintába legyen i nyomható, a (h) dugattyúnak a mozgékony (b) hengerhez képest, lefelé tolhatónak kell lennie. Ezen czélra a fúvófejet, illetve fúvócsövet befolyásoló s a gépállvány (m) pontjában forgathatóan ágyazott második (n) kézi emelő szolgál. Ez utóbbit, mialatt az (f) emelőt jobb kezünk fogva tartja, bal kézzel fogjuk meg és annyira nyomjuk le, hogy a fúvófej szilárdan a félkész üvegtárgy, illetve (i) minta nyílásába illeszkedjék, mire közvetlenül az (f) emelőt is lenyomjuk és a félkész tárgy fölfúvását befejezzük. Ennek megtörténtével az alkalmazott rúgók vagy súlyok mindkét emelőt visszaviszik kezdő helyzetükbe. A 2. ábrán föltüntetett kiviteli alaknál a fúvócső elmozdítása s a sűrített levegőnek erre következő kiszorítása oly módon végzendő, hogy először a henger s azután a dugattyú sülyedjen le, minek következtében a (g) fúvócső nem a dugattyúba, hanem a hengerbe van erősítve. A henger födelére az (o p) rúdpár támaszkodik, melynek rúdjait, illetve a rudak közepén kiképezett (s) csuklókat (t) vonórúgó vagy efféle köti össze. Ezen vonórúgó a rudak kifelé hajlását törekszik megakadályozni, míg a rudak befelé hajlását ütközők stb. gátolják meg. A (t) rúgó erőssége a mellett úgy van megszabva, hogy a hengert megtámasztó, illetve fölső helyzetében tartó (v) rúgó az (f) emelő útján lefelé gyakorolt nyomásnak már engedjen, mielőtt a (t) rúgó az (o p) rudak kihajlását megengedné. Az (f) emelő lenyomása folytán tehát először a (v) rúgó nyomódik össze s a (b) henger addig sülyed, míg csak az (1) fúvófej vége meg nem akad, mire az (f) emelő lenyomásának folytatása következtében a (t) rúgó kinyúlik (lásd szakadozott vonalakkal föltüntetett helyzetet) s a dugatyú lesülyed, úgy, hogy a közben jő gyártmány fölfúvatik. Az (f) emelő elbocsátása alkalmával az elmozdított részek önmaguktól visszafoglalják eredeti helyzetüket. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Berendezés elősajtolt üreges üvegtárgyak készrefúvására, fölmelegített levegő al-