34745. lajstromszámú szabadalom • Munkaeljárás és berendezés égési erőgépek számára

2 -Az égés menete úgy a (c) dugattyú mozgásának módja és gyorsasága, mint az égési anyagnak (m)-nél történő bevezetésének módja, vagyis külső vezénylés által befolyásoltatik, minek következtében tetszőlegesen gyors vagy lassú égések létesíthetők, még pedig vagy folytonosan, vagy periodikusban, ezen czélra a vezénylésnek bármily módja alkalmazható. A (b) melléktérnek hatása a (c) vezénydugattyúval és az égési anyagnak (m)-nél történő hozzávezetéssel összeköttetésben akként nyilvánul, hogy nemcsak minden gyújtószerkezet fölösleges, hanem minden gázosító, gőzösítő és porlasztó is fölöslegessé válik. A melléktér indító szerkezet gyanánt is alkalmazható, a mennyiben a munkahengert kézzel eszközölt indító forgatással vagy külön szivattyúk segélyével, vagy tartályokból vett comprimált levegővel töltjük és ezután a (c) dugattyúnak hirtelen lenyomása és égési anyagnak (m)-nél való egyidejű befecskendezése által az első égést létesítjük, mire a motor minden további nélkül rendes működésbe jut. A (b) melléktérnek nem kell okvetlenül egészen tiszta levegőt tartalmaznia, hanem lehet abba az (1) csövön keresztül, melynek torkolatánál tetszőleges keverő szerkezet is rendezhető el, tetszőleges gázalakú, gőzalaku, páralakú vagy folyékony égési anyagot bevezetni. Ezen esetben is a comprimálás hőfoka a (b) melléktérben mindenekelőtt az ebbe bevezetett égési anyagot gyújtja meg és ezután a (c) dugattyú az izzó gázokat az (o) nyílásokon át a munkatérbe tólja, mire ezen gázok az (m)-nél bevezetett égési anyagot a kompresszió térnek levegőjében elégetik és így a munkahenger tartalmának fölhevítését és a kivánt munkaprocessus szerinti kiterjeszkedését eszközlik. A munkaeljárásnak ezen foganatosítási módját akkor alkalmazzuk, midőn az (m)-nél bevezetett égési anyag csak igen nehezen gyúlad meg, vagy ha a melléktérben a gyújtási hőfokot gyengébb kompresszióval akarjuk elérni, vagy ha egyidejűleg kétféle égési anyagot, pl. szénport és folyékony [ égési anyagot alkalmazunk. ' Az (o) nyílások különböző pontokban és különböző irányokban torkolhatnak a munkahengerbe és tetszőleges fúvókaalakú vagy más alakú szájcsövekkel lehetnek ellátva, hogy magát az égést és eunek a henger gáztömegében való tovaterjedését befolyásolják. A (b) melléktér továbbá teljesen indifferens gázokat is tartalmazhat, a lényeg csak az, hogy a (c) dugattyúnak első hirtelen lenyomatása által elegendő nagy hőfok létesítessék ahhoz, hogy a melléktér tartalmának ezután következő fokozatos átnyomásánál a munkahengerbe ez utóbbiban előbb gyújtás és ezután fokozatos elégés idéztessék elő. Az (a) hengerben is lehet a levegőhöz indifferens gázokat (pl. égésmaradványokat) vagy pedig ellenkezőleg bizonyos égési anyagokat (pl. igen szegény gázokat) hozzákeverni. A (c) dugattyúnak vezénylése tetszőleges ismert szerkezetek, pl. görbületi korongok, excenterek, rúgók vagy súlykikapcsolással bíró precíziós mechanizmusok sngélyével történhetik, vagy pedig elektromos, hydraulikus vagy pneumatikus hatással eszközölhető; ez utóbbi esetben a nyomólevegőt a munkahengerből magából vehetjük az által, hogy a kellő pillauatban egy vezénymű a szakadozott vonalakkal föltüntetett (t) henger felé nyitható összekötő csapot megnyitja, mire ezen henger dugattyúja az (s) emeltyű segélyével a (c) vezénydugattyút működteti; a nyomólevegőt azonban tetszőleges más forrásokból is vezethetjük le. A (d) csatornán át a (c) vezénydngattyúnak és ezzel a vezényrészeknek tehermentesítése is eszközölhető. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Munkaeljárás égési erőgépek számára, jellemezve az által, hogy a kompressziótérnek egy a hengerrel nyitott összeköttetésben álló részének tartalma hirtelen az égési anyag gyújtási hőfokáig vagy ezen hőfok fölé utánkomprimáltatik és ezután ezen erősen fbihevített tartalom fokozatosan a munkahengerbe tolatik át, melyben az az égési anyaggal keverődik.