34737. lajstromszámú szabadalom • Gőzturbina

- 3 16) vezetőlapátkoszorúk vannak szilárdan összekötve, míg az ezzel váltakozó (17, 18, 19, 20) futó lapátkoszorúk a (3) turbinakerékkel állanak szilárd összeköttetésben. A turbinatengely körül a központos (21) kamra van elrendezve, melyet egyik oldalán a legbelső (13) vezetőlapátkoszorú határol. A legkülső (20) futókerékkoszorú és a turbinaszekrény (7) palástja között gyűrűalakú tér van, melyet a (22) fal két (23 és 24) részre oszt. Ezek közül a külső tér a (8) csőcsonk útján kipuffogó szerkezethez vagy a kondenzátorhoz vezet. A (23 és 24) terek a (22) falban kiképezett (25) nyílás útján közlekednek egymással. A gőzbeáramlást a (26; szabályozókészűlélc szabályozza végnélküli csavarhajtómű segélyével, úgy amint az például a 3. ábrán van föltüntetve. E czélból a szabályozókészűlék által forgatott (27) tengelynek a turbinaszekrénybe helyezett belső végére a (28) végnélküli csavar van szerelve, melyek a (9, 10) tárcsák kerületén kiképezett (29) fogakkal kapcsolódnak, miáltal a tárcsák elforgattatnak és a turbinaszekrény (12) furatai teljesen vagy részben elzáratnak, illetőleg szabaddá tétetnek. A turbina következőképen működik: A gőz (30)-uál a (3) turbinakerék két oldalán jobbról és balról a (9, 10) tárcsákhoz és innen (11) furatokon át a turbinaszekrény (12) furataiba áramlik, amikor is átáramlási nyílások keresztmetszete megfelel a gőzbebocsátó cső ama keresztmetszetének, melyet a mindenkori erőszükséglet igényel. A (12) furatokból a gőz a (21) kamrába, innen a (13) vezetőlapátokon át a (17) futólapátokhoz és így tovább a (14, 15, 16) vezetőlapátokon át a (18, 19, 20) futólapátokhoz áramlik. A gőz energiája a turbinakereket forgásba hozza, a gőz pedig a turbinakerékből, illetve a legkülső (20) futólapátkoszorúból, eréjének teljes kihasználása után a gyűrűalakú (23) térbe jut. Innen a (25) kivágáson át a második gyűrűalakú (24) kamrába és a (8) csőcsonkon át a kipuffogó szerkezetbe vagy kondenzátorba áramlik. A gőz beáramlását expanziós szelep segélyével is szabályozhatjuk, mely a gőzt folytonosan, avagy megszakítva bocsájtja be. E czélból a két tárcsa elmarad és a két (30) bebocsátó csőcsonk ívalakú csővel köttetik össze, melyre a szabályozó közegek vannak szerelve. A turbina másik kiviteli alakját a 4. ábra láttatja. Itt az elrendezés olyan, hogy a gőz beáramlása nem megosztva, hanem egyetlen (31) csövön át történik. Ezzel szemben a turbinakerék van két (32, 33) részre osztva, tehát a (23, 24) kamrák, illetve a (22) fal is. A (31) csövön beáramló gőz a (21) kamrába, innen a (13, 15, 17, 19) lapátkoszorúkba, végül a (23) kamrába, innen a (34, 35) nyílásokon a (2Í-) kamrába áramlik, melyből a (8) csőcsonkon át a kipuffogó szerkezethez vagy a kondenzátorba jut. Mindkét elrendezésnél a lapátok kétoldalt el vannak zárva (lásd 4. ábrát) vagy pedig egyik oldalon nyitottak és csak a turbinaszekrénnyel, illetőleg a turbinakerékkel való kapcsolatban vannak elzárva. A rajzon, világosabb áttekintés czéljából, csak négy-négy vezető- és futókoszorú van föltüntetve. A valóságban azonban természetesen sokkal több koszorú van elrendezve, melyeknek száma egyébként a gőz feszültsége és a mindenkori erőszükséglethez vau mérve. A turbina egyes alkatrészei a találmány keretén belül sokféleképen módosíthatók; lényeges csak az, hogy a gőz belülről kifelé áramlik. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Gőzturbina, azáltal jellemezve, hogy a gőzáramlás belülről kifelé történik. 2. Az 1. alatt védett gőzturbina kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a turbinaszekrény a turbinakeréktől két oldalt a tengelyre merőlegesen álló két gőzbebocsátó csővel van ellátva, úgy hogy a szekrénybe belépő gőz a vezető- és futólapátokon át kifelé áramlik. 3. Az 1. és 2. alatt védett gőzturbina kiviteli alakja, azáltal jellemezve, hogy a turbinakerék ketté van osztva és csak