34711. lajstromszámú szabadalom • Elektromos vákuumlámpa

— 4 A föntebb jelzett anyagok leírt viselkedésének oka pontosan meg nem állapítható. Úgy látszik, hogy azok az áram hatása , alatt gázokat fejlesztenek, melyek a szivacsos szilárd maradék katalytos hatása alatt evvel ismét egyesülhetnek, úgy hogy gyors egymásutánban folytonos bomlás és visszaalakulás megy majdnem teljesen reverzibilis módon végbe. A lámpa élettartama eme folyamat reverzibilis volta miatt igen nagy, annak csupán az szab batárt, hogy a keletkezett szivacsos maradékból egyes kis darabok letöredeznek és holy ily módon a regenerálást végző felület megkisebbedik. Másszóval, a találmány szerint alkalmazott anyagok oly cziklikus állapotváltozást szenvednek, melynek lényege abban áll, hogy a szilárd anyag az áram hatása "alatt gázt fejleszt és bomlik, a gáz pedig a szilárd anyaggal újból vegyül és újból bomlásra alkalmassá válik. A föntebb jelzett folyamatoknak az a hatásuk, hogy a lámpa hatásfoka és fényerőssége növekedik, amennyiben a vegyületből a szén gázállapotban válik ki az áramhatás alatt, a gázállapotban levő szén atomjai ionosodnak és fénykisugárzó központok gyanánt szerepelnek, vagyis az ily lámpáknál a gázállapotban levő szén sugározza ki a fényt, ép úgy mint a közönséges lámpáknál a szilárd szén. Ezt a felfogást megerősíti az, hogy nem érünk el kedvező eredményt, ha a vákuumlámpába tiszta, szilárd széndarabokat tesszünk, tehát oly szenet, mely tapasztalataink szerint el nem párologhat. Ha azonban a szenet más oly elemekkel vegyülve alkalmazzuk, melyek a szénnel elektrolytokat képeznek, a szenet ionosítható állapotban választhatjuk le. Amennyire azt kísérleteinkből megállapíthatjuk. igen sok orgános vegyület alkalmas czéljainak elérésére, de előnyös, ha csak szilárd halmazállapotú anyagokat használunk, mert a cseppfolyós anyagok túlságosan gyorsan párolognak és bomlanak, tehát meggátolják, hogy a lámpában megfelelő vákuumot létesítsünk, mikor azokat a régi, az áram hatása alatt elbomlott gázok pótlására a lámpába bevezetjük. Szilárd halmazállapotú vegyületek ezt a hátrányt nem mutatják, mert közönséges hőmérsékletnél még oly- nagyfokú vákuumban sem bomlanak el túlságosan gyorsan, minőt a vákuumlámpáknál alkalmazni szokás. A találmány tárgyát képező lámpákat közönséges, 60 periodusos váltakozóárammal közvetlenül üzemben lehet tartani, ily esetben a lámpák aránylag igen hosszúak lehetnek. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos vákuumlámpa azáltal jellemezve, hogy a lámpatartályban oly szilárd halmazállapotú orgános vegyületek vannak, melyek elektromos áram hatása alatt széntartalmú gázokat szolgáltatnak. 2. Az 1. alatt védett lámpa egy foganatositási alakja azáltal jellemezve, hogy a szilárd orgános anyagok szénnek, hydrogénnek és oxygénnek esetleg más közömbös elemeket is tartalmazó vegyületei. 3. Az 1. és 2. alatt védett vákuumlámpa egy foganatosítási alakja azáltal jellemezve. hogy a szilárd orgános anyag a lámpatartályban nyúló elektródák bevonatát vagy alkotórészét képezi. 4. A 3. alatt védett lámpa egy foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy az elektródák bevonatát vagy anyagát grafit- és sellak vagy más a sellakkal egyértékű orgános anyag képezi. 5. Az 1—4. alatt védett lámpa egy foganatosítási alakja azáltal jellemezve, hogy a lámpatartályban oly anyag van elhelyezve, mely fénykisugárzó gázokat termel. 1 rajzlap melléklettol) PAU.A6 RÉSZVÉNY rÁW.KÁu .YOWOÁM 3JOVE8TSI.