34705. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tűzoltó fecskendő
— -í -való bocsátására az (56d) csatorna szolgál s azonkívül az alsó zárószelepen egy (56f) csappal ellátott (56e) csatorna is van alkalmazva, melynek czélja alább fog leíratni. A levegőt a hengerből kibocsátó (56g) csőtoldat az (57) csőhöz csatlakozik, mely a csőrendszerbe a levegőt szállítja. Hogy a vízvezetéket ellenőrző szelep szivárgás ellen biztosítva legyen, a (38) szelepkamra (38a) vízállásmutató csővel van ellátva s azonkívül a vízvezeték nyomásának jelzésére a szelepkamrával (39b) cső útján összeköttetésben álló (39a) feszmérő szolgál. A (40) csőből (58) cső ágazik el, mely (58a) próbacsappal és (58b) feszmérővel van ellátva. Könnyen belátható, hogy az (58a) csap és (58c) szelep elzárása esetén a berendezésben uralkodó légnyomás az (58b) feszmérőn olvasható le. A (38) szelepkamra (38b) födelének (59a) nyúlványába (59) tömítő hüvely van illesztve (8. ábra), melyen a szelepkamrához erősített (61) csavaranyában vezetett (60) orsó halad keresztül, mely fölső végén (60a) kézikereket hord. Ezen kerék elforgatása esetén a (60) orsó alsó vége a (48) emelőre fekszik, mely viszont a (47) szeleprudat lenyomja s ez által a szelepeket zárva tartja. A (60) orsó alsó vége (60b) gyűrűvel van ellátva, mely az orsónak a csavaranyából való kicsavarolását megakadályozza. A tömítő szelenczét körülvevő (59a) födélnyúlvány oldalára (62) kar van forgathatóan szerelve, melynek fölső vége hasítékkal bír s ezen hasítékon a (60) orsó (60c) kiugrása nyúlik keresztül. Ha ezen kiugrás végében nyílást képezünk ki s ezen nyílásba lakatot vagy hasonló rögzítő szerkezetet akasztunk, akkor könnyen beláthatjuk, hogy a (60) orsó nem forgatható el, azonban bármely helyzetben rögzíthető. A föntebb ismertetett készülék működési módja a következő: A (39) vízvezetéket ellenőrző szelepeket a (60) orsó és (48) emelőkar segélyével fészkükre szorítjuk s azután az (52) dugatytyút a (41) hengerben az (55) emelő és (52a) rúd segélyével föl s alá mozgatjuk. Midőn a dugattyú fölfelé mozog, az alsó (56) zárószelep (56d) bebocsátó nyílásán, (56a) szeleptestén és (56c) csatornáján keresztül levegő szívatik be a hengerbe, míg ha a dugattyú lefelé mozog, a levegő ugyanazon (56) zárószelep (56c) csatornáján, (56b) szeleptestén és (56g) kibocsátó csatornáján keresztül az (57) csőbe s onnan a csőrendszerbe tódul. A henger mindkét végén elrendezett (56) szelepek fölváltva működnek s ha már a rendszerbe szi; vattyúzott levegő nyomását az (58b) feszmérő elég magasnak mutatja, akkor az alsó (56) szelep (56e) csatornájának (56f) csapját megnyitjuk, minek következtében a levegő a dugattyú alól a szabadba távozik s ha most az (53b) csapot megnyitjuk, a rendszerben uralkodó légnyomás az (52) dugattyút lenyomja, úgy hogy a dugattyúval összekötött (51) emelő a (48) emelőre nehezedik, mely viszont a vízvezető cső szelepét tartja lenyomva. Könnyen belátható, j hogy ha a rendszerbe szivattyúzott levegő ! elegendő nyomással bír, mely a vízvezeték 1 szelepeit zárva tartja, akkor a (60) orsó a (48) emelőről fölemelhető s ezen emelőtől tetszőleges távolságban állítható be. A föntebbi leírásból kitűnik, hogy ha a fecskendő készülékek egyike működésbe jön, a levegő nyomása a rendszerben s ennélfogva a dugattyúra gyakorolt nyomás is csökkenni fog, úgy hogy a (39) csőben uralkodó víznyomás a (45) szelepet fölemeli, mely viszont a (48) kart emeli föl s ez által a (43) jelző motorhoz vezető (49) szelepet megnyitja. Mint a 6. ábra mutatja, a víznyomással működő berendezés ugyanolyan, mint a föntebb leírt légnyomású berendezés, azon elv téréssel, hogy a (41) légszivattyú és a (38a) vízállásmutató üveg, valamint a (42) csatorna és (51) emelő, mint fölösleges, el van hagyva. A víznyomású berendezés működési módja ugyanaz, mint a légnyomású berendezésé s a kettő között csak annyi különbség van, hogy itt a víz az egész berendezésben olyan nyomással bír, mint a vízvezetékben s ha valamelyik fecskendő működni kezd, akkor a nyomás a csőrend-