34705. lajstromszámú szabadalom • Önműködő tűzoltó fecskendő

— 2 -9. ábra a légszivattyúhenger zárószelepének metszete, a 10. ábra a vészjelzőhöz vezető cső szelepének oldalnézete. A 7—10. ábrák nagyobb léptékben vannak rajzolva, mint a megelőzők. Az 1. és 2. ábrán az (1) vízvezető cső szilárd helyzetű s a (2) szelepház'ezen csőre van erősítve. A (3) szelepfészken (4) szelep ül, mely a szelepház eltávolítható (5) részének levétele után illeszthető fészkére. A (2) szelepház (7) nyúlványára erősített (6) szelencze több (8) fúrattál van ellátva s ezen szelenczére egy reczézett (10) széllel bíró (9) tárcsa fekszik, melyet a (11) szárnyas csavaranya rögzít helyzetében. A (2) szelepház (5) végéhez egy (12) cső, előnyösen rézcső vége van erősítve s ez utóbbi végére (13) hüvely van csavarolva. A (13) hüvely szűkebb végére csavarolt (14) csavaranya (15) üreggel bír, mely a (16) cső egyik végének befogadására szolgál, míg ugyanezen cső másik vége a (4) szeleppel van összekötve. Az 1. ábrán ezen összeköttetést a (16) cső végére csavarolt (17) hüvely létesíti, mely a (4) szelephez erősített (18) rúdra van ráhúzva. A (4) szelepnek a (3) fészken való beállítására a (14) csavaranya szolgál, melynek elfordulását a (19) szög akadályozza meg. Hogy a (16) csőbe kellő mennyiségű víz léphessen s a csövet hidegen tartsa, mihelyt a f ecskendő működni kezd, a (4) szelep szárára erősített (21) tárcsa kerületén egy vagy több (20) bevágás van kiképezve s a (18) rúd (22) fúrattal van ellátva, melyen keresztül a víz a (16) csőbe áramolhat s ezen csőből viszont a (15) csavaranya végén lévő (22a) nyíláson távozik. A (12) cső belül (23) karimával és alkalmas (24) tömítéssel látható el, mely a víz belépését és így a cső lehűlését megakadályozza. Ha pedig a (24) tömítésen a víz mégis áthatolna, a (25) nyílásokon keresztül ismét eltávozhat. A 3. ábrán az (1) vízvezető cső jobbról van a (13) hüvelybe erősítve s a szelep felé néző vége a szelep (26) részébe van csavarolva vagy másképen erősítve. A szelep másik (27) része a (28) csavar végére van erősítve, mely a (30) szelepház (29) végén halad át, A (26 27) részek a (28) csavar, (13) hüvely, illetve a (31) rögzítő csavaranya segélyével igazíthatók be. Ezen kiviteli alaknál a szelepházba erősített (12) cső és a szelep (27) része a tűz hatása alatt a nyíl irányában távolodik el a szelep (26) részétől. A szelepházon az 1. ábrán látható fecskendőhöz hasonló fecskendő rendezhető el. Az 1. és 2. ábrán föltüntetett berendezés működési módja a következő: Az (1) cső és a (2) szelepház szilárd helyzettel bír, míg a (12) cső a tűz hőhatása alatt a nyíl irányában szabadon kiterjeszkedhet s mivel ezen cső a (13) hüvely útján a (16) csővel van összeköttetésbe hozva, mely jóval csekélyebb mértékben terjeszkedik ki, mint a (12) cső, a (4) szelep elmozdul fészkéről s a víz számára az (1) csőből utat nyit a (6) kamrába, Mihelyt a tűz kialszik s a (12) cső lehűl és összehúzódik, a (4) szelep fokozatosan visszatér (3) fészkére s a vízvezetéket elzárja. Megjegyzendő, hogy a szelepet tartó vagy azzal összekötött vascső a rézcsövön halad át s ennélfogva a tűz hatásán kívül áll. Ezenfölül a szelepen áthaladó víz a vascső belsejében áramlik, mely cső a szelepet hordja, vagy azzal össze van kötve. Könnyen belátható, hogy oly önműködő tűzoltó készülékeknél, melyeknél a tűz hője a készülék egyik alkatrészét nagyobb mértékben terjeszti ki, mint a másikat, minek következtében a fecskendő megindítása czéljából egy szelep nyílik meg, az elérendő czél abban áll, hogy az egyik fémalkatrész gyorsan kiterjeszkedjék, a másik fémalkatrész kitérj eszkedése pedig lehetőleg hátráltatva legyen. A föltüntetett berendezésnél ez meg van valósítva, a mennyiben a (12) rézcső a (16) vascsövet körülveszi s ez által ez utóbbit a lángokkal való érintkezéstől megóvja, mi mellett a (16) vascsőbe azonnal bizonyos