34689. lajstromszámú szabadalom • Petroleum izzófénylámpa
Megjelent 1906. év} január lió 8-áu. MAGY. SZABADALMI K1H. HIVATAL SZABADALMI LEI RAS 34689. szám. II/d. OSZTÁLY. Petroleum-izzófénylámpa. ACTIEN-GESELLSCHAFT VORM. C H. STOBWASSER & C° CZÉG BERLINBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 4-ike. Jelen találmány tárgya petroleum-izzófénylámpa, melynek elgázosítója úgy van kiképezve, hogy az égő anyag magas forrponttal bíró maradványai, valamint egyéb tisztátalanságai teljesen elégnek, minek következtében az elgázosító és a fúvóka beszennyeződése meg van akadályozva. Hogy az égőanyag lehetőleg tökéletesen elgázosítható s a képződött gőz túlhevíthető legyen, az elgázosító oly csövet alkot, mely a világító láng, illetve az izzótest fölé van vezetve. Az ilyen elgázosítók már rendszerint rövid ideig tartó használat után beszennyeződnek, különösen azon a helyen, a hol az elgázosítás végbemegy. A képződött gyantás és kokszszerű anyagok ekkor az egész elgázosítót könnyen eltömhetik s az egyes kiröpített részecskék legalább is a fúvókát mindenesetre elzárják. Az égő anyag magas forrponttal bíró alkatrészeinek kiválása, illetve az elgázosító beszennyeződése onnan ered, hogy az elgázosítás az ilyen szerkezeteknél nem megy elég gyorsan végbe, minek következtében a magas forrponttal bíró alkatrészek desztillátumainak elég idejük van, hogy az elgázosító falaira lecsapódjanak. Jelen találmánynál ezen hátrány oly módon van kiküszöbölve, hogy az elgázosítóba a lángzó fölső szélének magasságáig bél van vezetve. Ezen bél bevezetésére külömben nem kell nagy gondot fordítani, mivel, ha a bél túlságos magasra tolatnék, legföljebb a lángzó fölső széle fölé emelkedő darabja gyorsan szétrombolódik. Az említett bél hatása abban nyilvánul, hogy az égő anyag csak korlátolt mennyir ségben léphet be az elgázosító szabad részébe. Mivel azonban az elgázosítónak ezen része magas hőfokra van hevítve, az elgázosításnak rendkívül hevesen kell végbemennie, minek következtében a magas forrponttal bíró s lecsapódásra hajlandó alkatrészek az elgázosítóból azonnal kiröpíttetnek. Ha a nyomás az elgázosítóban valamely okból csökken, úgy hogy a folyadék fölszine az elgázosítóban a lángzó fölső széle alá sülyed, vagy pedig a bélből nem lép ki többé elegendő folyadék, akkor a hiányos elgázosítás folytán az elgázosító ismét könynyen beszennyeződhet. Ezen eset a láng eloltásánál, vagy pedig ha a nyomást az elgázosítóban a lángzó fölött elrendezett tartány létesíti s a folyadék ezen tartányból kifogy, könnyen előfordulhat.
