34687. lajstromszámú szabadalom • Elektromos berendezés oly központi vagy főállomás és két vagy több mellékállomás közt elektromos kapcsolat létesítésére

bői az (e2), illetőleg (f2) rugóig kell elfo­rognia, liogy ezen 6-os számú mellékállo­más készülékei (egyik vagy másik helyzet­ben) kapcsoltassanak be a fővezetékbe. A (g2) kontaktusrúgótól egy (gl) drót vezet a föntelmített (H) kapcsolóval össze­kötött (Hl) kapcsolóhoz és innen a (H2) jelzőkészüléken keresztül, mely a vonal állapotát (hogy szabad-e, vagy nem) jelezni van hivatva, az (LBl) helyi telep egyik sarkához, melynek másik sarka, mint már említettük, a (K) tengellyel és a (k) kon­taktuspeezek közvetítésével a (g2) kontak­tusrúgóval van összekötve. Az (U) elektromágnes armatúrájából egy (u) drót vezet egy (ul, u2) dugós kapcsoló­hoz és ha a(Ql) telefon- vagy távírókészü­lék (Q) dugója be van dugva, ezen és az (u3) dróton át a fővezetékbe. Az (E és F) elektromágnesek armatúrája pedig egyrészt egy (e3, e4), illetőleg az (f3) dróton át egy (f4, fő) dugós kapcsolóval van összekötve, melyekből a közös (f6) drót egy (m) kon­taktusrúgóhoz vezet. Ezen (m) kontaktus­rúgó a válaszjeladó-készűlék (M) tárcsájá­nak kerületére támaszkodik és ezen, vala­mint ennek tengelyén és az (f7) dróton át a fővezetékkel áll összeköttetésben. Az (E) és (F) elektromágnesek armatúrája más­részt az armatúrától elszigetelt (ml) csa­varból kiinduló drót közvetítésével a válasz­jelt adó készülék (N) elektromágnesének tekervényein keresztül egy (m3) kontaktus­rugóval és az (m2) helytálló kontaktuson és a (g) vezetéken keresztül az (LBl) helyi telep egyik sarkával van összekötve, mely­nek másik sarka az armaturaemeltyük kö­zelében elrendezett helytálló kontaktushoz van kötve. Az önműködő válaszjelt adó készülék be­rendezése a következő: Az (M) tárcsa, melynek kerülete hat egyenlő részre van osztva és e részek kö­zül három teljesen fémes, míg a másik három 6—6 elszigetelt ponttal bír, egy (N3) fogaskerékkel van ellátva, mellyel egy kis (N2) fogaskerék áll kapcsolatban. Az (N2) fogaskerék tengelyére egy (Nl) kapcsoló kerék és emellett egy kilincskerék van el-5 -rendezve. Az (NI) kapcsoló kerék, éppúgy, mint a föntemlített (L) kapcsoló kerék, 15 foggal bír és egy villás végű kapcsoló emeltyű segélyével forgattatik el, melyet az (N) elektromágnes befolyásol. Az (Nl) kapcsoló kerék mellett elrendezett kilincs­kerék forgás közben az alatta levő, mái­említett (m3) kontaktusrúgó (ti) orrára támaszkodik és ezt időnkint eltávolítja a helytálló (m2) kontaktustól. Az (m3) kon­taktusrúgóból továbbá egy (m9) drót ágazik ki, mely az (Nl) kapcsoló kerék tengelyé­hez vezet. E tengely egy (m8) kontaktus­peczket hord, mely a kerék minden egyes körülfordulása alkalmával egyszer a kerék fölött elrendezett (m7) kontaktusrúgóra tá­maszkodik. E kontaktusrúgó egy drót segé­lyével egy (mő) kontaktusrúgóval van ösz­szeöktve, melyet az (M) tárcsán levő (m4) peczek a tárcsa minden egyes körülfordu­lása közben egyszer, egy a (g) vezetékkel összekötött (m6) kontaktusrúgóval hoz érint­kezésbe. A (H, Hl) kapcsoló másik helyzetében a fővezeték egy (h) dróton át az (m) kontak­tusrúgóval, illetőleg az (M) tárcsával hoz­ható kapcsolatba, melynek tengelye az (f7) dróton át, mint már említettük, a főveze­tékkel van összekötve. A (Hl) kapcsoló ekkor az (N) elektromágnes tekervényeivel jön közvetlen kapcsolatba. A (G) kikapcsoló elektromágnes armatú­rája nyugalmi helyzetben egy (s) peczekre támaszkodik, mely az (L) kapcsoló kerék (K) tengelyén ülő (S) gyűrűre van erősítve. (A rajzon az (S) gyűrű a (K) tengelytől tá­vol van elrendezve, azonban úgy tekin­tendő, mintha a (K) tengelvre volna erő­sítve.) Az (E és F) elektromágnesek armatúrája még egy további helyi áramkört is zárhat, melybe egy helyi galvántelep és egy (0) elektromágnes van iktatva. Ezen elektro­mágnes armatúrája már most pl. vasúti üzemnél egy semaphor kikapcsolását esz­közli, mely önműködően vonatjelzést létesít és egyszersmind egy újabb helyi áramkört zár, melybe pl. egy (o) jelzőcsengő van be­iktatva.

Next

/
Oldalképek
Tartalom