34649. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés az elő- és utópárlatoknak a nyers szesztől való elkülönítésére

_ 4 -csőcsonkjain a hűtőviz hozzá-, illetőleg el-, vezettetik, úgy hogy a csöveken átáramló utópárlatokkal ellentétes irányban áramlik. A hűtőkészülék (111) tere a (114)csőcsonk útján a kozmát elkülönítő (115) készülékkel közlekedik. A (115) készülékbe a (116) cső torkol, melyhez a (117) elzáró közeggel ellátott (118) csővezeték csatlakozik. Utóbbi a könnyű kozmás olajok elvezetésére szolgál, melyek ismeretes módon a (115) edényt megtöltő folyadék fölszinén gyűlnek össze. A (115) edény továbbá a (121) elzáró közeg útján a (129) oszloppal és (130) kondenzátorral ellátott, az utópárlatok lepárlására szolgáló külön (128) oszloppal hozható összeköttetésbe, mihelyt a kozmás anyagoktól mentesített utópárlatot a (128) oszlopba vezetjük vissza oly czélból, hogy ott további földolgozásnak vettessenek alá. A (121) közeg megfelelő beállítása által a (128) oszlopba való beáramlás pontosan szabályozható, minthogy az utópárlatok a (101) elvezető készülékből lökésszerűen vezettetnek a kozmát elválasztó (115) edénybe. Annak a megakadályozására, hogy zárt (121) csap esetében az utópárlás a (122) légcsövön és (123) légsüvegen át kifolyjék, a (124 125) túlfolyató csövet rendezzük el, mely a viszszaáramló terméket elvezető csőhöz vazet. A (124) és (122) csövek a (126) csőcsonkkal vannak egymással összekötve oly czélból, hogy a (119 120) vezetékben áramló folyadékemelő hatását elkerüljük. A berendezés üzemen kívül helyezésénél a (100) csapot el kell zárni, hogy az oszlopból kifolyó alkohol ne jusson az utópárlatokhoz. A (127) üvegcsőből láthatjuk, mennyi folyadék gyülemlik össze az elkülönítő készülékben. Ezt iá folyadékot a berendezés üzembe helyezésénél először el kell párologtatni, mielőtt új nyers anyagot vezetünk be. Az imént leírt berendezés következőképen működik é.s pedig: 1. a fűtőgőz útja: A fűtőgőz az (58) csövön át az (57) csőkígyóba áramlik, mely a gőz kötött melegét a (16) térben lévő folyadéknak adja át és azt forrásban tartja. Az (57) kígyó-^ ban lecsapódó víz (59) csőcsonkon át eltávozik. Tételezzük föl, hogy a gyűrűalakú (16) teret kitöltő folyadék forrási hőmérséklete 0.2 légköri túlnyomásnál van. Ha mármost az (57) kígyó a forrást túlgyorssá teszi, a mi a (16) térben a folyadék fölszine fölött nyomásemelkedést, valamint a folyadék forrási hőmérsékletének nem szándékolt emelkedését idézné elő, e túlnyomás következtében a folyadék megfelelő része a nyomásszabályozóba szoríttatik át, úgy hogy a (62) edényben a folyadék fölszine emelkedik. Ennek az a következménye, hogy a (64) úszó emelkedik és a (67 68) emelő, valamint a (69) rúd útján a gőzfojtőközeg (70) emelőjét működteti, vagyis a gőzbevezetést csökkenti. Ha a nyomás a (16) térben csökken, a folyadék az ellenkező utat teszi meg, vagyis a nyomást szabályozó készülékből a gyűrűalakú (16) térbe fog átfolyni, a mi a (62) edényben a folyadékfölszin sülyedését és a gőzbebocsátó közeg nyitását vonja maga után. Minden továbbiak nélkül világos, hogy e berendezés által a (17) tartály és az (1) csurgató fölület között lévő folyadék bizonyos állandó nyomás mellett fog forrásban lenni s így a forrási hőmérséklet is állandóan ugyanazon fokon marad. A fűtőgőz azonkívül (89) cső útján a (88) csőkígyóba jut és kötött melegét a (83 84) csurgató köpenyeket fűtő (20) folyadékfürdővel közli. A fürdőt alkotó folyadék forrási hőmérséklete úgy szabható meg, hogy az aethylalkohol elpárolgási hőmérsékletének felel meg. Ha már most a (20) térben túlnyomás létesül, mely a forrási hőmérséklet emelkedését vonná maga után, ez a túlnyomás a fürdőt alkotó folyadék egy részét a (93) edénybe szorítja, a mi a (97) gőzelzáró közeget működésbe hozza és a gőzt még jobban fojtja. 2. A nyers szesz útja: A nyers szesz a (43) vezetéken, a (42) csatornán és a (44) nyílásokon át a (41) keverő edénybe jut, a víz pedig nyitott