34644. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés kátrányban szegény generátorgázoknak kátránbytartalmú, esetleg erősen salakozó tüzelő anyagokból való előállítására

— 2 — rák egymással két csatornán keresztül közlekednek, melyek közül az egyik (a) csatorna (1—3. ábra), mely az első generátorkamra alsó részéből a második generátorkamra fölső részébe vezet, a következőkben előrefutóc3atornának és a második (b) csatorna, mely az első kamra fölső részéből a második genrátorkamra alsó részébe vezet, hátrafutócsatornának neveztetik. Mindegyik csatorna külön-külön pl. a (c) tolatytyúval elzárható. A generátorkamra fenekét a kihúzható (d) rostély képezi, mely alatt a kívülről az (e) tolattyúval vagy más módon elzárható hamutér fekszik. A kamra tetején az (f) töltőnyílások és a (h) tolatytyúkkal elzárható gázelvezetőcsőtoldatok vannak elrendezve, a melyek, amint ez a rajzban is föl van tüntetve, oldalt lehetnek alkalmazva és a fogyasztási helyhez vezető közös gázszívóvezetékbe torkolhatnak. Ily generátortelep működési módja az alábbiakban négykamrás berendezésen van leírva, a melyből több vagy kevesebb kamrás berendezés üzeme is közvetlenül érthető. A mellékelt rajzban az 1. ábra a 3. ábra A—A vonala szerinti a 2. ábra a 3. ábra B—B vonala szerinti metszetet, a 3. ábra pedig részben a berendezés vízszintes metszetét, részben fölülnézetét tünteti föl. A generátorkamrák a rendelkezésre álló kátránytartalmú, sőt erősen salakozó tüzelőanyaggal töltetnek meg. Az (I) kamra megtöltése után ennek töltőnyílását elzárjuk és a (g) gázelvezetőcsővel való összeköttetését nyitjuk. Az összes kamrák (c) tolattyúi egyelőre zárva vannak. Most a tüzet gyújtjuk, ami az üzem első megkezdése alkalmával a (d) rostély alatt gyújtott fatűz segélyével történhetik. Az üzem folyamán a gyújtásra elegendő a szomszédos kamrákból átterjedő meleg és a hamútérben levő hamu. Az (e) hamutolattyú annyira nyittatik, hogy az égőanyag a lassú elégéshez elegendő mennyiségű levegőt kap. A kamra tartalmának legfölsőbb része az alulról fölfelé haladó tűz hatására és később a szomszédos kamrák melege folytán fokozatosan elkátrányosíttatik vagy elgázosíttatik. Bizonyos idő leteltével, mely a kamrák száma szerint különböző és amely a szóbanforgó esetben egy kamra égési idejének körülbelül negyedrészével egyenlő, a második kamra is meggyújtatik és azon (c) tolattyú nyittatik, mely az (I és II) kamra közötti előrefutó csatornát elzárja. Ennek következtében a (II) kamrában keletkező gázok az (I) kamrán alulról fölfelé keresztülhatolnak és az (I) kamra égő övében ösmert módon állandó gázokká változtattatnak. A (II) kamra (h) tolattyúja zárva marad. A harmadik periódus akkor kezdődik, a midőn az (I) kamra égési idejének körülbelül feléig, a (II) kamra pedig negyedéig égett. Most a harmadik kamrát úgy, mint előbb a másodikat üzembe helyezzük és a harmadik kamra gázai a (II és I) kamrán vezettetnek keresztül. A kívánt szabályos gázfejlődés a negyedik égési periódus alatt lép föl, melyben a negyedik kamra is meg van gyújtva és gázai a (III, II és I) kamrán vonulnak keresztül. Az (I) kamra, mely a legrégebben ég, a legmelegebb, mivel töltelékének körülbelül Vi-résznyi magassága teljes izzásban van és a töltelék fölső negyede a kamra nagysága szerint többé vagy kevésbé van kátránytalanítva vagy elgázosítva. A leégés alatt a legfölsőbb réteg több vagy kevesebb kátrányban szegény gázt fejleszt és a többi kamrákból beáramló gázoka állandósítja. Az összes kamrákból keletkező gázok kátránjban szegény keveréke a legmelegebb (I) kamrából a (g) csőbe vezettetik el. Ha az (I) kamra tölteléke annyira ki van égve, hogy a beáramló gázok elbontása már nem történik megfelelő módon, úgy ezen kamrát kiiktatjuk, ami a (II) kamra (h) tolattyújának nyitása és az (I) kamra (h és c) tolattyúinak bezárása által történik. Hogy az (1) kamrának utolsó, a regenerálásra máinem megfelelő tüzelőanyag maradékjait teljesen elégessük, kiiktatás előtt a (b) hátrafutó csatorna segélyével még a (II) kamra mögé kapcsolhatjuk és fokozott légbevezetéssel esetleg gőzbevezetéssel telje-