34643. lajstromszámú szabadalom • Gyorsforraló

Megjelent 1905. évi (leczember hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIK III VATAL SZABADALMI LE í RAS 34648. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Gyorsforraló HAJÁSZ PÁL GYÓGYSZEBÉSZ KUNSZENTMIKLÓSON. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 30-ika. A használatban lévő gyorsforralók, melyek szeszgázzal égnek vagy béllel szívják a szeszt az elgázologtatóba, vagy a közlekedő csövek törvénye szerint jut oda és ott gázzá váltakozva, az égőbe kerül. Ezen elgázologtató az eddigi készülékeknél igen sok meleget vesz el és rendesen csökkenti a láng hatását, mivel annak közepe által lesz fölhevítve. Jelen készüléknél a szesz szintén bél nélkül jut az elgázologtatóba, de annak hevítése a láng szélétől történik, a mely eddig nem lett kihasználva, csak a környékező levegőt hevítette föl, tehát az elgázologtató hevítésével a láng hatását nem csökkentjük, hanem inkább levegővel keverve összetereljük, és a tárgy melegítésére használjuk föl. A mellékelt rajzon, ezen találmány kiviteli alakja van föltüntetve, félig nézet, félig metszetben. Szerkezete a következő: Az (a) szesztartály alján a (b) és (d) csövek között van a (c) szeszszabályozószelep. A (d) cső másik végében az (u) csavar van, mely keresztül van fúrva és a kettő együtt, az (f) kazán (e) részébe van csavarva. Az (f) kazán (t) fölső lapja és (z) külső hengere egy öntött, míg az (u) alsó lapja és (g) belső hengere, vékony vörösrézlemezből van préselve, hogy a lángkönynyebben áthevítse. Az (f) kazán (h) hüvelyébe van az (i) elvezető cső csavarva, melynek alsó részére van a (j) előmelegítő tányér szerelve, melynek közepe (k) égővé van kiképezve. A (j) előmelegítő tányérba a szesz a (b) cső (1) csapján folyik az (m) csövön át. Az egész készülék egy öntött állványon nyugszik. Működése a következő: Ha az (a) tartályból a (j) előmelegítő tányérba kevés szeszt eresztünk az (1) csapon át és azt ismét elzárjuk, a szeszt a (j) tányéron meggyújtjuk, miáltal az (f) kazán lassan fölhevül és mikor már ezen szesz égése csökken, kinyitjuk a (c) szelepet és a szeszt a (d) csövön át lassan az (f) elgázologtató kazánba eresztjük, hol az azonnal gázzá változva, az (i) csövön át a (k) égőhöz törekszik, a hol levegővel keverve, a (j) tányéron még égő szesztől meggyúlad és elég. A láng az (f) kazán belső (g) üregén megy keresztül és a láng szélével a kazánt belülről erősen fölhevíti, a nélkül, hogy a láng hatását csökkentené és állandóan oly hőfokon tartja, hogy a beömlő szeszt gázzá változtathassa. Minél több szeszt eresztünk a kazánba, annál nagyobb lesz a láng és annál jobban hevíti föl a kazánt, arányosan a szeszbeömléssel. A láng nagysága a