34628. lajstromszámú szabadalom • Újítások pörkölő kemenczéken

Megjelent IDŐS. évi deczémber hó 27-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 34628. szám. Xll/d. OSZTÁLY. Újítások pörköló'kemenczéken. GREENAWALT JOHN ECKERT MÉRNÖK DENVERBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 julius hó 5-ike. A jelen találmány tárgya pörkölő kemenczéken eszközölt újításokra vonatkozik. Ez újítások czélja azon mechanikai és metallurgiai nehézségek kiküszöbölése, melyek az eddig szerkesztett ilyen kemenczéknél találhatók s melyek érczeknek előkészítésére szolgálnak abból a czélból, hogy ezekből kémiai oldás segélyével az értékes fémek kiválaszthatók legyenek. A pörkölési eljárás igen fontos tényező a nemes fémeknek érczeikből kémiai oldás segélyével történő kiválasztásánál, hol az elérni kívánt czél az, hogy a nemes fémek olyan állapotba hozassanak, melyben azokra az oldószer hatását tökéletesen kifejtheti, míg ellenben az értéktelen fémek és elemek olyan állapotra hozassanak, hogy az oldószer hatásának ellentálljanak. Hogy ez tökéletesen bekövetkezhessék, ahhoz oxigénnek bőséges mennyiségben való bevezetése szükséges, hogy az oxidálható valamennyi elemek tökéletesen oxidáltassanak, mielőtt még az illető érez azon magas hőmérséklet behatásának tétetnék ki, mely az értéktelen elemek egy részének oly módon való átalakításához szükséges, hogy azok az arany vagy más nemes fém föloldására alkalmazott oldószer hatásának ellent tudjanak állani. A találmány tárgyát képező újítások különös előnnyel alkalmazhatók mechanikai szállító vagy továbbító szerkezetekkel -ellátott lángkemenczéknél vagy lángpesteknél. Az eddig ismeretes módon szerkesztett ilyen kemenczéknél a legnagyobb nehézságeket okozta a levegőnek helyes mértékben való bevezetése és elosztása, valamint az éreznek a kemencze belsejében történő továbbítására rendelt szerkezetnek üzemképes állapotban való föntartása. Az eddig ismert pörkölő kemenczéknél ugyanis a levegő csakis a kezelés alatt álló érez fölső fölületére vezettetik, még pedig ez is oly gyöngén és olyan tökéletlenül, hogy az érez általában előbb jut el a kemenczének legnagyobb mértékben fölhevített szakaszába, semmint a benne lévő elégethető elemek oxidáltattak volna, a minek aztán az a következménye, hogy az ásványrészecskék egy része megolvad, illetőleg elsalakosíttatik s így az érezben az aranynak vagy ezüstnek nagy százalékaránya visszamarad. Mi azt találtuk, hogy az éreznek valamennyi éghető elemei viszonylag alacsony hőmérsékletnél elégethetők vagy oxidálhatok, ha az érczhez tiszta levegő bőséges mennyiségben vezettetik, mire az oxidált ásványrészecskék föltárt és porózus állapotban maradnak