34625. lajstromszámú szabadalom • Aprítógép

Megjelent 1905. évi tleczember Iió 27-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEÍR A S 34025. szára. XVI/a. OSZTÁLY. Aprítógép. WÜSTENHÖFER GYULA KERESKEDŐ DORTMUNDBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 24-ike. A találmány tárgyát egy aprítógép, úgy­nevezett röperő-hengermalom módosítása ké­pezi, melyben az őrlendö anyag az őrlő köpeny mentén hajtómű által mozgatott gördülőtestek (Kollerkövek) által apríttatik és szétmorzsoltatik. A régebbi ilyenfajta gépeknél a hajtó­műre alkalmazott továbbítók között mindig esak egy-egy őrlőhenger van, és az őrlés mindig csak az őrlőtest és őrlőköpeny kö­zött történik. Ebben a tekintetben nem is érünk el lényeges változást, ha amint aján­lották a továbbítók a hajtóművön forgatha­tóan alkalmazott dörzshengerekként vannak kivivé. Ezen régebbi aprítógépekkel szemben jelen találmány lényegét az képezi, hogy két­két továbbító közt mindig két vagy több henger van egymásután elrendezve. Ezáltal az őrlő hatást nagy mértékben fokozzuk, mert ezen elrendezésnél nemcsak az őrlő­test és őrlőköpeny, hanem különösen az azonos irányban forgó, de ellentétes hala­dási irányú fölületeikkel érintkező őrlőtestek között történik az őrlés. Mellékelt rajzon az aprítógépnek egy foga­natosítási alakja van ábrázolva és pedig az 1. ábra egy hosszmetszetét és a 2. ábra keresztmetszetét mutatja. A gép mint rendesen (a) őrlőköpenyből áll, amelyben (b) tengelyen elrendezett (cl és c2) részekből álló hajtókerék forog és a részek között (d) hézag van. A hajtókerék kerületén a hajtókerék részek szélei és (e) radiális továbbító falak által rekeszek van­nak kiképezve, melyek mindegyikében több (a rajzon három) (f) őrlőhenger van. Az őrlendő anyag bevezetésére, ha ez a készülék közepén történjék (g) tölcsér, ha a szélén (h) tölcsér szolgál. A hengerek és az őrlőköpeny közt szét­aprított anyag az őrlőköpeny és hajtókerék közötti hézagon vagy a hajtókerék részek közötti (d) hézagon át (i) burkolatba továb­bíttatik, ahol a kellően őrlőtt anyag (k) szitán keresztül (1) térbe jut, amelyet mint szokásos az egész őrlőművet körölzáró (m) köpeny alkot. Onnan az anyagot ismert mó­don szálítócsavar által távolítjuk el. A hajtókeréken lévő a hajtókeréktől füg­getlenül is mozgatható és az anyag keve­résére szolgáló szárnyak egyrészt a még nem eléggé szétaprózott anyagot megint (d) térbe és az őrlő pályára, másrészt az eléggé apró anyagot a (k) szitán keresztül az (1) térbe viszik. A szárnyak egyúttal a készülék szelőztetésére is szolgálnak. A kevéssé szétaprózott anyag visszatolása

Next

/
Oldalképek
Tartalom