34619. lajstromszámú szabadalom • Túlhevítővel ellátott gőzkazánkémény gyújtó

- 2 — pedig egy fölső (h) és egy alsó (i) dobból áll, mely dobok egy csőköteg segélyével vannak egymással összekötve. A gőznek a túlhevítőben való mozgatására különféle berendezések alkalmazhatók. így pl. a víz­szintes dobok alosztályokra oszthatók és a gőz az egyes csőösszeköttetéseken keresz­tül föl- és lebocsátható azon czélból, hogy a gőz a túlhevítő kamrával elég ideig érint­kezhessék. Továbbá a túlhevítő kamra több részre osztható, mely esetben a (d) csö- j vekből álló falat is független részekre oszt­juk. A túlhevítős mértékét az által is szabá­lyozhatjuk, hogy a tűzgázoknak a (d) cső­falon átlépő mennyiségét szabályozzuk. Ezen czélból a túlhevítő kamrát a tulaj­donképeni tüzelőkamrával egy (r) mellék­csatorna segélyével kötjük össze, melyben egy (s) gőzfúvó szerkezetet alkalmazunk, mely több vagy kevesebb gázt szív keresz­tül a (d) csőfalon. Hogy a túlhevítő kamrához és a (d) cső­falhoz könnyen hozzá lehessen férni, elő­nyösen nagy (q) ajtók találnak alkalmazást . s a túlhevítő csövek és a (d) csőfal között j kellő tér van hagyva. A leírt berendezés­nél az égési gázok a (d) vízcsövek záró- j falán keresztül a túlhevítő kamrába jutnak j s azután némely esetben az (r) mellékcsa- : tornába, más esetekben pedig a túlhevítő ; kamrából ismét a fűtőtérbe haladnak, hogy ! a szokásos módon a kazánon végigáramol­janak. Némely esetben a túlhevítő kamra mellékcsatorna gyanánt képezhető ki s a helyett, hogy az égési gázoknak megen­gednénk, hogy a vízcsöveken keresztül a fűtőtérbe visszajussanak, oly csatornákat is alkalmazhatunk, melyek a kemencze te­rébe vissza, vagy pedig tápvízmelegítőkön és efféléken vezetnek át. A leírt berendezésnél, melynél a túlhe­vítő kamra a kazánház fölső részében mint­egy zsebet képez, a sugárzó hő a szüksé­ges melegnek nagy részét teszi ki. Más esetben ismét a fűtőgázoknak a túlhevítő kamrába jutó mennyisége csupán alkalmas eltérítő lemezek, vagy pedig ilye­nek és a (d) csőfalban keringő vizet az is­mertetett módon szabályozó szerkezet se­gélyével szabályozható. A találmánynak az ismeretes Babcock & Wilcox-féle kazánokhoz való foganatosítá­sánál az eddig szokásos túlhevítő egy kam­rába záratik, melyet a fűtőgázok főáramá­tól a vízfal zár el, úgy hogy a túlhevítő hőmérséke a csövekben végbemenő vízke­ringés szabályozása által szabályozható. Magától értetődik, hogy a találmány min­denféle kazánnál, valamint függetlenül fű­tött túlhevítőknél is alkalmazható. Függet­lenül fűtött túlhevítőnél ez utóbbit a ka­zán fűtőterével egy csatorna köti össze és ezen kamrát a leírt módon egy csőfal zárja el, úgy hogy a tulajdonképeni tüzelő be­rendezés fűtőgázainak a csőfalon kell át­lépniük, mielőtt a tulajdonképeni túlheví­tőt elérnék. A túlhevítő kamrában eltérítő lemezek al­kalmazhatók, melyek a gázokat a fűtőtérből vízszintes vagy függélyes irányban vezetik, úgy hogy a gázok zeg-zugos úton vezethe­tők előre és hátra a csőfalon keresztül, minek következtében a gázok, mielőtt a túlhevítő kamrába lépnének, hosszabb utat kénytelenek megtenni. Ezen eltérítő leme­zek újabb segédeszközt képeznek a hőmér­séknek a túlhevítő kamrában való szabá­lyozására. Előnyösebb azonban a szabályo­zást úgy foganatosítani, hogy a zárófalon átlépő víz hőmérséke vagy mennyisége sza­bályoztassék. A fűtőfölület nagyobbítása czéljából Stir­ling- vagy másféle vízcsöves kazánoknál a 2. ábra szerint (d) pótcsövek alkalmaztat­nak, melyek egy fölső (e) dobot egy alsó (f) dobbal kötnek össze s a kazán mellső fala közelében vannak elrendezve. Az (f) dobtól lefelé vezető (j) csövek a hamúak­nán haladnak keresztül s az (fj dobot az (m) dobbal kötik össze. A (j) cső alsó vége, mint az 1. ábra mutatja, a dob tükre fölé van emelve. A (j) csövek azonkívül egy (n) dobbal is összeköttetésbe hozhatók (2. és 3. ábra), melyet a fűtőfölület növelése czéljából az (o) csöveknek egy sora köt ösz­sze az alsó (m) dobbal. A kiegészítő fűtőfölület rendkívül ked-

Next

/
Oldalképek
Tartalom