34610. lajstromszámú szabadalom • Eljárás gáz- és levegőkeverék elégésének siettetésére
érintkező, túlságosan sok gázt tartalmazó j keveréket és így ezt ugyancsak meggyújtja. Ennek megfelelően a gázok egy része, még mielőtt a külső levegőbe diffunndálódnék, gyorsabban gyulád meg, mint közönséges lángzó esetében. ad 2. Eme gyorsított elégés és az ennek következtében jelentkező magasabb hőmérséklet fokozza a levegőnek a gáz belsejébe való diffundálódásának sebességét, mi az elégés folyamatát ugyancsak gyorsítja. Ha már most a találmány szerint tiszta levegő helyett túlságosan kevés gázt tartalmazó keveréket alkalmazunk, a Bunsenlángzó esetére föntebb ad 1. alatt leírt jelenség nemcsak a gáztömegben, hanem az ezt környező levegőben is végbemennek, vagyis a láng által fejlesztett hő hatása alatt nemcsak a túlságosan sok, hanem a túlságosan kevés gázt tartalmazó keverék is előbb gyulád meg, mielőtt a két keverék egymásba diffundálódnék, tehát az elégés még gyorsabban megy végbe, mint a Bunsenlángzónál az 1. alatt leírt hatás következtében. Másrészt a láng hőmérsékletének ezáltal előidézett növekedése a diffuziósebességet még tovább fokozza és így az elégést ugyancsak gyorsítja. Megjegyzendő még az is, hogy az elegés bizonyos határakon belül az elégés helyétől az egye3 külön keverékekben is végbemegy, amennyiben a nagyon meleg láng eme külön áramokat is fölhevíti bizonyos mértékben. Az egyes keverékekben előálló lángok hőmérséklete azonban a tökéletlen elégés miatt, jóval alacsonyabb, ezért a hátrább fekvő részeket nem is melegíti annyira föl, hogy eme részek ugyancsak meggyuladjanak, vagyis a lángok az egyes keverékekben csak bizonyos határokon belül terjednek visszafelé. Ez a határ annál messzebb esik a tulajdonképeni elégés helyétől, minél jobban megközelíti az egyes keverékek összetétele a tökéletes elégéshez szükséges összetételt, tehát az elért hatás is ebben a mértékben lesz kedvezőbb (vagyis az elégés ebben a mértékben gyorsul és a láng hőmérséklete is ebben a mértékben nő), azonban ugyanily mértékben növekszik az egyes keverékekben a láng visszacsapásának veszélye. Találmányunk tárgyának egy foganatosítási alakja a csatolt rajzon látható, melyen föltételeztük, hogy a gáz és levegő keverékének nagyfeszültségű égésterményei gázturbina hajtására szolgálnak. A két állandóan nagyfeszültségű gázzal, illetve levegővel telt (G) és (L) tartálytól a (d), (c) vezetékek vezetnek az (A) elégető kamarába, honnan a képződött égéstermények egy vagy több alkalmas (e) fúvószájon jutnak a (T) gázturbinába. Hogy az (A) elégetőkamarába beáramló levegőhöz már beáramlása előtt vezethessünk gázt, a (G) gáztartályból az (f) vezeték ágazik el, mely a (c) légvezetékbe torkollik, ugyanígy az (L) levegőtartály a (g) vezeték útján a (d) gázvezetékkel van kapcsolva. A vezetékekbe kapcsolt (i, k, 1) csapok útján a lángzóhoz áramló keverékek összetételét akként szabályozhatjuk, a mint az a gyakorlatban legkedvezőbbnek bizonyul. Eljárásunk nemcsak gázturbináknál, hanem olvasztó- és forrasztóberendezéseknél, továbbá gőzkazánfűtésnél is alkalmazható. SZABADALMI IGÉNY. Eljárás gáz- és levegőkeverék elégésének siettetésére, azáltal jellemezve, hogy a gázáramhoz teljes elégetésére nem elegendő levegőmennyiséget, a levegőáramhoz pedig elégetésére nem elegendő gázmennyiséget vezetünk, a két keveréket pedig egymástól elkülönítve az elégető térbe vezetjük, oly czélból, hogy lehetőleg gyors elégetést biztosíthassunk. (1 rajzlap melléklettel.) PAUAS néSZVÉNYTtadAaÁO NYOMDÁJA BUDAPtiavéN.
