34609. lajstromszámú szabadalom • Újítások fonó- és kettőzőgépeken

~ § -A fékszerkezetnek egy módosítása a 31. | ábrán végnézetben van bemutatva. A fékszalgok mindenütt lapos keresztmetszetűek s kerekre hajlított (99) részeikkel (100) csatlórudak állnak összeköttetésben, melyeknek másik végei egy (101) rúddal vannak csuklósan összekötve, ahol ez utóbbi lesülyedése alkalmával a féket úgy működteti, hogy a fékszalagok szabad végeit összehúzza. Ezen kiviteli alak többi részei ugyanazok, mint a 29—30. ábrákon bemutatott kiviteli alaknál láttuk. Ha a csévék a kettözési művelet befejezése alkalmával nedvesek, akkor egy pillanatra a forgó orsókra helyezhetők s nagy sebességgel forgathatók. Ezen forgatás a fölösleges vizet kihajtja s a csévék nem lesznek nedvesebbek ezen eljárásnál sem, mint amilyenek a közönséges kettözési eljárásoknál. A találmánynak a 3. pontban jellemzett része gyapot vagy bármely más hasonló kezelést igénylő rostok fonása esetén is alkalmazható. Ezt a csészéknek olyan kiképzése által érhetjük el, hogy a csészék alkalmas húzó hengereket hajtanak, melyek az előfonat kihúzására jelenleg használt hengerekhez hasonlóak. Ezen csészékbe, mint fentebb leíratott, a fonal bevezettetik, miközben előre meghatározott nagyságú sodratra tesz szert. A fonal feszültsége ezen folyamat alatt igen csekély s ennek következtében a csészébe hosszegységenként sokkal kevesebb sodratszámmal lehet fonni, mint eddig lehetséges volt. Ennek ismét azon előnye van, hogy a fonalak a csészében sokkal kevésbbé kászálódnak össze és vesztik el alakjukat, mint eddig, midőn a csészébe font fonalakkal nagymérvű sodratot közöltek. Jelen eljárás szerint a csészébe belépő fonattal lehetőleg csekély sodratot közlünk s a szükséges sodrainak fenmaradó részét a csészéből való kihúzása alkalmával adjuk meg a fonalnak. Az eljárás végrehajtásánál minden egyes csésze számára nemcsak húzó hengerek alkalmazhatók, melyek a fonalat megvékonyítják, hanem egy külön csévegombolyító szerkezet is elrendezhető, mely, mihelyt egyik csésze megtelt, kézzel kapcsoltatik be s a fonalat önműködően a csévére fekteti és kihúzza a csészéből, mely a fonallal a maradék sodratot közli. Ezen gombolyítók úgy vannak elhelyezve, hogy a fonal könynyen átvihető, mihelyt a cséve megtelik. Itt szintén egy fékező-szerkezet vagy efféle talál alkalmazást, mely a sebességet fonalszakadás esetén annyira csökkenti, amenynyire szükséges. Hogy az orsó, vagy más, nagy sebességgel hajtott rész, mely a sodrást valamely fonó- vagy kattőző gépben végzi, eléggé nagy sebességgel legyen hajtható, előnyösebb elektromotort vagy turbinát alkalmazni, mely közvetlenül a forgó részre illesztetik. Az elektromotoroknak orsók hajtására való alkalmazása egymagában nenr képezi a találmány tárgyát, hanem csak az 5. pont alatt jellemzett résszel kapcsolatban. Elektromotor alkalmazása esetén előnyös forgó áramú motort rövidre zárt rotorral használni, mivel nagy sebességeknél ezen motor legjobban megfelel. Ilyen motorok esetében az összes forgó részek sebessége körülbelül azon sebességgel egyezik meg, mely a generátorral való synchron járásnak megfelel, eltekintve azon 5—15 százalék késéstől, mely a végzett munka és a motor nagysága szerint változik. Megjegyzendő, hogy a kettőzendő anyag sodrásának munkája az elmondottak szerint rendkívül csekély erőt igénye], mivel ezen eljárásnál csupán a fonal sodrására használtatik fel erő, míg az erő legnagyobb része eddig arra használtatott föl. hogy a futógyűrű jelentékeny fölületi sebességgel hajtassék, azonkívül pedig a futógyűrűre nehezedő megterhelés kettőzés alkalmával nagy mértékben függ a súrlódó fölületek kenésének változásaitól. Ennélfogva az eddigi gépeknél nagy munkát kell végezni és pedig jelentékenyen változó munkát, mely jelen találmánynál elesik. A közönséges kettőzésnél jelen találmány szerint 20.000 és több fordulatnak megfe-