34596. lajstromszámú szabadalom • Csoportosan elrendezett fúvóka nyílásokkal bíró rostély
Megjelent 1905. évi deczember hó 21-én. MAGY. KIR. SZABADALMI HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 34596. szám. V/e/2. OSZTÁLY. Csoportosan elrendezett fúvókanyílásokkal biró rostély. KRIDLO WENZEL ADOLF MÉRNÖK PRÁGÁBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 május hó 1-je. A jelen találmány tárgyát egyszerű kéményhuzammal bíró tüzelésekhez való rostély képezi, mely egyenletesen szétosztott áttöresek helyett csak egyes, egymáshoz igen közel fekvő szűk, fúvókaalakú áttörésekből álló csoportokkal és e csoportok közt nagyobb tömör, áttörés nélküli fölületrészekkel bír. A rostély itt sokkal kisebb össz-légátbocsátó keresztmetszetű (szabad rostélyfölületű), mint az egyszerű kéményhuzamhoz való közönséges rostély és ennek daczára egyszerű kéményhuzamnál a rostélyon keresztüláramló levegő nagyobb energiát mutat, mely a sűrített levegőjű tüzelések levegőjének energiáját (beleszámítva az ismert Kudlicz-féle tüzeléseket is fölülmúlja, mimellett még minden külön berendezés füstmentes elégest is érünk el. Az új rostély, czélszerűen Kudlicz-rostélyhoz hasonlóan, egyes, áttöréscsoportokkal ellátott lemezekből lehet összetóve, de nem látszik kizártnak az sem, hogy ugyanilyen rostélyt sűrűn egymás mellé fektetendő, helyenkint elrendezett bevésésekkel bíró rostélyrudakból állíthassunk elő. Az új rostély legczélszerűbbnek látszó kiviteli alakja a mellékelt rajzon a fúvókacsoportok különböző alakításában van bemutatva, ahol is : 1. ábra egy rostélylemez hosszmetszete a reá dobott tüzelőanyaggal la. ábra ugyanezen rostélylemez fölülnézete, 2. ábra a fúvókacsoportok különböző keresztmetszeti alakjait mutatja a lemezek hosszmetszetében, végre 3. és 3a. ábrák egy rostélylemezt mutatnak külön kis betétlemezkékkel, melyek egy-egy fúvókacsoportot tartalmaznak, részben pedig magánál a beillesztésnél képeznek. A csoportok áttörései legczélczerűbben lehetőleg sima kúp-, vagy pyramisalakúak. melyek alulról fölfelé szűkülnek; azonban az ismert Kudlicz-féle tüzelés utánzatain szerzett tapasztalatok arra tanítottak, hogy ezen sima, egyszerű fúvókaalakoktól való eltérések is elfogadható helyettesítés gyanánt tekinthetők, miért is igényelnünk kell, hogy az egyes áttörések alakjának eltérései is szabadalmi oltalomban részesüljenek. A csoportokká egyesített szűk fúvókanyílások föntebb említett sajátszerű hatásának oka az 1. ábra segítségül vételével a következő módon magyarázható:
