34568. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés nagy fűtő- vagy nagy fűtő- és világítóerejű világítógáz előállítására
-4 -(18u ) csövön tér vissza a (18) vezetékbe, mely az összes széndioxydot és szénmonoxydot az alkalmas módoD, pl. a (25) oszlopba vezetendő hideg nátrium- vagy káliumbikarbonátoldattal hűtött (19) hűtőbe vezeti. Ugyanennek a hűtőoldatnak melegítésére a (25) oszlopból távozó és a (41) gazométerbe vezetendő széndioxyd hőmenynyiségének egy részét is fölhasználhatjuk. Ezt a (19) hűtőben lehűtött széndioxyd-és szénmonoxydkeveréket most már a (20) vezetéken a (21) mosóba vezetjük, melybe a (29) oszlopból elvezetett és a (27 30) hűtőben lehűtött nátrium- vagy káliumkarbonátoldatot is befolyatjuk. A (21) mosóban a szénmonoxyd- és széndioxydkeverék széndioxydját a befolyó karbonátoldat bikarbonát képződése mellett leköti, úgy hogy ebből a (21) mosóból 1. fölső részéből a (22) csövön, szénmonoxyd távozik, melyet föl lehet fogni és a föntebb jelzett czélra lehet hasznosítani, 2. alsó részéből pedig a (26) csövön telített nátrium- vagy káliumbikarbonát távozik, melyet a (24) szivattyú a (19 és 27) hűtőberendezéseken hűtőfolyadék gyanánt hajt át. Most tehát a (40) gazométerben teljesen tiszta hydrogén, a (41) gazométerben pedig teljesen tiszta széndioxyd van, eme két gáz alkalmas összetételű keverékét pedig a (401 411 ) vezetéken a (43) csőbe és innen a (45) reakcióberendezésbe vezetjük. Ez a berendezés lényegében egy csöves kazán, melynek (a) csövei el vannak lapítva, úgy hogy félkör- vagy még előnyösebben elipsziskeresztmetszetüek, míg fölső oldalukon sík fölülettel vannak határolva. A csövek mellső és hátsó végeiken a (b) kamarákba torkollanak, melyek a gáz be-és elvezetésére szolgálnak, míg a csövekben ezek félkör- vagy elipsziskeresztmetszetének megfelelő keresztmetszetű (c) fiókok foglalnak helyet, melyek oxydjaikból redukált nikkellel, kobalttal vagy vassal, vagy ezek keverékével vannak töltve és melyeket a csövekbe a kamaráknak a csövekkel szemben fekvő és (e) csavardugókkal ellálott (d) nyílásain tolunk be. Ez a berendezés lehetővé teszi, hogy a kimerült katalytes anyagot gyorsan pótolhassuk friss anyaggal. Az (a) csövek körül a (15) berendezés tűzhelyében fejlődött égéstermények keringenek, melyek átvezetésére a (161 ) cső szolgál, úgy hogy a (45) berendezésben mintegy 250—í00° hőmérséklet uralkodik. Eme berendezésben a (c) fiókokban elhelyezett, megfelelően fölmelegített redukált vasnak, nikkelnek, kobaltnak, vagy ezek keverékének katalytes hatása alatt a széndioxyd és hydrogén keverékéből a C03 -f 2H3 = CH4 + 2H3 0 egyenlet értelmében methán fejlődik. Ha csak nagy fűtőerejű gázt akarunk előállítani, a methánt fölfogjuk és alkalmas arányban a fejlesztett hydrogén egy részével keverjük, ha ellenben nagy fűtő- és világítóerejű gázt akarunk előállítani, a methánt a (46) vezetéken a (48) hűtő (47) csőkígyójába és ebből lehűtve a (49) vezetéken az (50) vezetékbe vezetjük, hol az a (42) gazométerből vagy fejlesztőből jövő tiszta, de az (5t) csövön át bevezetett hydrogénnel kevert acetylénnel keverődik. Ez a methán-, hydrogén- és acetylénkeverék egy második, a (45) berendezéssel azonos szerkezetű (52) reakcióberendezésbe megy, melynek csövei oxydjából redukált nikkellel, kobalttal, vassal vagy rézzel, vagy ezek keverékével vannak töltve és melynek fűtésére a (15) berendezéstől az előző reakcióberendezésen és az (53) csövön átjövő égéstermények szolgálnak. Lehetne azonban fűtésre más meleg közeget is használni, minthogy csakis az lényeges, hogy az (52) berendezés hőmérséklete 50—180° között legyen. Ily viszonyok között a methán a fém vagy fémek hatása alatt nem változik, azonban az acetylén teljesen átalakul és a hydrogén egy részével vegyülve, az ethylsorozatba tartozó szénhydrogéneket képez. A kész világítógázt, mely hydrogén, methán és az ethylsorozatba tartozó szénhydrogének keverékéből áll, az (54) gazométerben gyüjtjük össze. Magától érthető, hogy ugyanezt a leírt
