34553. lajstromszámú szabadalom • Hajtószerkezet önmozgó lokomobilok futókerekei számára

Megjelent 1905. évi deczember lió 18-án. MAGY. KIR. SZABADALMI wIct HIVAT AL SZABADALMI LEÍRÁS 34553. szám. V/c. OSZTÁLY. Hajtószerkezet önmozgó lokomobilok futókerekei számára. LANGERMANN JAKAB GÉPLAKATOS FRANZFELDBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 23-ika. A jelen találmány tárgyát hajtó szerkezet képezi önmozgó lokomobilok futó kerekei számára, mely az által tiinik ki, hogy an­nak ki- és bekapcsolása és reverzálása igen könnyen és igen egyszerű eszközök segé­lyével eszközölhető. A mellékelt rajzban a találmány tárgyát képező hajtó szerkezet egy foganatosítási alakjában van föltüntetve. Az 1. ábra a hajtó szerkezet külső részeinek oldalnézete. A 2. ábra a hajtó szerkezet belső részeinek oldalnézete. A 3. ábra a hajtó szerkezetnek függélyes harántmetszete. A hajtó szerkezetnek egy részét fölvevő (1) szekrénynek (1. ábra) külső oldalán a (2) kötélkorong van elrendezve, mely a (3) kötél segélyével a lokomobilgépnek (4) kö­télkorongja által hajtatik és melynek moz­gása később leírandó módon a lokomobilnak futó kerekeire vitetik át. A lokomobilnak megállításánál és munkagéppé való alkal­mazásánál a hajtó kötelet a (2, 4) koron­gokról levesszük, a mikor is a hajtó szer­kezet nyugalomban marad és a lokomobil­gép egymagában működik. A (3) kötél levételének megkönnyítése és annak a visszahelyezésnél való megfeszít­| hetése czéljából az elrendezés következő-I képpen van foganatosítva. A (2) kötélkorongot hordó (5) tengely, mely az (1) szekrényen harántirányban át­jár, ezen szekrény oldalfalaiban kiképezett ívalakú (6) hasítékokba (2. ábra) akként van beillesztve, hogy az (5) tengelyt a (6) hasí­tékok hosszirányában eltolhatjuk és ily mó­don az (5) tengely által hordott (2) kötél­korong (1. ábra) és a (4) kötélkorong közötti távolságot kisebbíthetjük, ill. nagyob­bíthatjuk a szerint, a mint a (3) kötelet levenni vagy a visszahelyezés után meg­feszíteni akarjuk. Az (5) tengelynek eltolható elrendezése beállítható és egyes helyezeteikben rögzít­hető csapágyaknak alkalmazását teszi szük­ségessé. Ezen csapágyak a föltiintetett fo­ganatosítási alaknál az (5) tengely felező pontjában fölékelt (7) fogaskereket közre­fogó, az (5) tengellyel forgathatóan össze­kötött (8) pofákból (2. és 3. ábra) állanak, melyek egy fölöttük elrendezett (9) fogas ívhez vannak erősítve, melynek görbülete (2. ábra) ugyanolyan, mint a (6) hasítékoké. A (9) fogas ív két, a közös (10) tengelyen egymással átellenben elrendezett (11) fék­pofa között vezetődik, melyek a (10) ten­gely hosszirányában eltolódhatnak, elforgás

Next

/
Oldalképek
Tartalom