34550. lajstromszámú szabadalom • Közvetlen hatású szivattyú nyomás kiegyenlítéssel

Megjelent 1905. évi deczember hó 13-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL SZABADALMI LEÍRAS 84550. szám. XXI/c. OSZTÁLY. Közvetlen hatású szivattyú nyomáskiegyenlítéssel. HENRY R. WORTHINGTON CZÉG NEW-YORKBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 január hó 18-ika. Találmányunk tárgya oly közvetlen ha­tású gőzszivattyú, melynek egy vagy több alkalmas nyomóközeggel táplált és akként elrendezett kiegyenlítő- vagy segédhengere és dugattyúja van, hogy azok a gép löke­tének első szakában a fődugattyú vagy dugattyúk ellen, annak utolsó szakában pedig evvel, illetve ezekkel együtt működ­jenek. Eme gépeknél a gőz munkaképes­ségének jobb kihasználása czéljából a fő­hengerbe a gőzbevezetést meg is lehet a löket vége előtt szakítani. Ily nyomás­kiegyenlítéssel dolgozó szivattyúk sokféle foganatosítási alakban ismeretesek. Ilynemű gépeknél azonban megtörténhe­tik, hogy a dugattyú az üzemviszonyok megváltozásánál túlságosan hosszú vagy rövid löketet fog végezni. Találmányunk épen ezt a hátrányt ke­rüli el, amennyiben a kiegyenlítő nyomást alkalmas módon önműködően akként sza­bályozza, illetve állítja be, hogy a gép lökete a gép minden terhelésénél állandóan ugyanaz legyen. Találmányunk tárgya alkalmazható oly gépeknél, melyeknél a kiegyenlítő henger és az ezt tápláló tartály között egy akku­mulátor van bekapcsolva, de alkalmazható oly gépeknél is, melyeknek akkumulátoruk nincs. A csatolt rajzon az 1. ábra akkumulátorral kapcsolt függé­lyes szivattyú oldalnézete, a 2. ábra a megfelelő bütyök által nyitott szabályozó szelep nagyobb léptékben rajzolt nézete, a 3. ábra a 2. ábrához tartozó függélyes metszet, a 4—8. ábrán a találmány tárgya oly gé­peknél alkalmazva látható, melyeknél a szabályozás a kiegyenlítőhengereken törté­nik, nevezetesen: a 4. ábra a gép keresztfejének és a ki­egyenlítőhengernek függélyes hosszmet­szete, az 5. ábra annak keresztmetszete a 4. ábra 5—5 vonala szerint, a 6—8. ábra pedig egy mellékáteresztő különböző foganatosítási alakjait tünteti föl. Az 1—3. ábrán (A) a gőzhenger, (B) a szivattyúhenger, (C) a nyomófőcső, (D) az evvel kapcsolt szélkazán és (E) a gép keresztfeje, mellyel az (P) kiegyenlítőhen­ger dugattyúja össze van kötve. (G) az akkumulátor, melynek (H) dugattyúja egyik oldalán képződő kamara az (I) csövön a (D) szélkazánnal közlekedik és kisebb (K) dugattyúja az (F) kiegyenlítőhengerben lé­tesít nyomást az (Ii) cső útján.

Next

/
Oldalképek
Tartalom