34546. lajstromszámú szabadalom • Eljárás érczek előkészítésénél a fémes ásványoknak a kőzettős stb. való elkülönítésére

— 2 vességi réteg eltávolítása által fokozzuk, mielőtt az érczet a tova úsztató víz hatásának vetjük alá. A jelen találmány szerinti eljárás egyik foganatosítási alakjául tehát az tekinthető, hogy szárazon megőrölt érczet lassan mozgatott vízfölület fölött, pl. elosztó tölcsérben stb. elosztjuk. Ez az által történik, hogy az érczet a vízfölületre rendkívül lassan hozzuk rá, hogy a vízfölület keresztültörését megakadályozzuk, mi mellett a víz, mint föntebb említettük, czélszerűen meg van savanyítva. A kőzetrészecskék keresztültörik a víz fölületét és az elosztó tölcsér fenekére sülyednek, ellenben a fémes ásványrészek a víz fölszinén maradván, mozgó vízáram segélyével tova vezettetnek. Az eljárás egy második foganatosítási alakja abban áll, hogy a porrá tört érczet vízzel keverjük, hogy folyékony pépet alkossunk, melyet azután vékony rétegben valamely alátéten teregetünk ki, mely utóbbi fölött időnként megszakított vízáramokat hagyunk tovaáramolni, úgy hogy ezen érczréteget váltakozva, a levegő és azután újból a visszatérő vízréteg hatásának tesszük ki, mikor is a víz a fölszinen maradó ásványi részecskéket a kőzetanyagtól tovaúsztatással elkülöníti. A pépet pl. rázó asztalhoz hasonló szerkezetre továbbítjuk, mi mellett ezen asztalt úgy mozgatjuk, hogy a víz fölváltva, ezen érczrétegből eltávozik, majd ehhez ismét visszafolyik, úgy hogy ezen érczréteg fölváltva, a levegő hatásának tétetik ki és a levegőnek kitett ásványi részecskék a visszatérő víz által tovaúsztattatnak. Ezen eljárást addig folytatjuk, míg az érczrétegben jelen lévő valamennyi ásványi részecske levegővel jött érintkezésbe és ez által úszó képességet nyert. A kőzetrészecskék a vízréteg fenekén maradnak és az asztal rázó mozgása folytán egy másik edénybe vezettetnek át. Az eljárás egy további foganatosítási alakja abban áll, hogy a vízzel kevert pépet vékony réteg alakjában rázó asztalra vagy valamely más ilyen szerkezetre, például egy csekély lejtésű szalag fölületére folyni engedjük és egyidejűleg fölülről az érczmassza fölületére fúvott légsugarak hatásának tesszük ki. Ezen lég- vagy gázsugarak, melyek a nedves érez fölületére fúvatnak, a nedvességi hártyát vagy réteget áttörik, úgy hogy az érez maga pillanatnyilag érintkezésbe jön a levegővel és a pillanatra tovafúvott vízréteg visszatérése vagy képződése alkalmával a vízrétegről leemelődik, míg ellenben a kőzetrészecskék az asztalon, illetőleg a fenéken maradnak és az asztal által eltávolíttatnak. Némely esetben czélszerű a légáramokat fölmelegíteni. Bizonyos anyagoknak a vízben való föloldódása ennek az eljárásnak foganatosítására való alkalmasságát befolyásolja; így pl. szappan és alkáliák kedvezőtlenül hatnak a fölúsztatandó ásványi részecskék úszó képességére, míg másrészt a savak a fémes ásványok ezen úszó képességét fokozzák. Ismeretes, hogy savaknak kémiai úton gázfejlesztésre való alkalmazása ásványi részecskéknek gázbuborékok segélyével való fölhajtása czéljából már megkiséreltetett, miért is a jelen találmány mibenlétének megkülönböztetésére legyen főkép arra utalva, hogy a savak használatának czélja a jelen találmány szerinti eljárásnál nem abban áll, hogy kémiailag gázt fejlesszen, illetőleg az ásványi részecskék fölhajtására ! gázbuborékokat képezzen. Az elmondottakból kitűnik, hogy az eljárás számos foganatosítási alakban alkalmazható, illetőleg gyakorlatilag foganatosítható, valamint hogy az eljárás foganatosítására a legkülönbözőbb szerkezetű, vízárammal dolgozó rázó asztalok és egyéb osztályozó gépek alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás fémes ásványoknak a kőzettől víz és levegő segélyével való elkülönítésére, az által jellemezve, hogy a porrá tört érczet, szabad levegővel való akadálytalan érintkezése után, czélszerűen savanyított víz szélére vagy fölszinére szórjuk, miáltal a fémes ásványi részecskék a víz fölszinén úsznak és a víz mozgatásával tovaúsztattatnak, míg ellen-