34541. lajstromszámú szabadalom • Eljárás wolframból vagy molibdänből elektromos izzólámpákhoz való izzótestek előállítására
Megjelent 1904. évi deczember hó 13-án. MAGrY SZABADALMI IíIR HIVATAL SZABADALMI LEIRAS 34541. szám, VI l/h. OSZTÁLY. Eljárás wolframból vagy molybdánből elektromos izzólámpákhoz való izzótestek eló'állítására. Du JUST ALEXANDER VEGYÉSZ ÉS HANAMAN FERENCZ MÉRNÖK ELŐBB BÉCSI, JELENLEG BUDAPESTI LAKOSOK. Bejelentésének napja 1905 junius hó 6-ika. Elsőbbsége 1904 október 7-től kezdődik. Azon fémek közé, melyek ama tulajdonságuk folytán, hogy nehezen olvadnak és nehezen illannak, főleg izzótestek gyanánt való használatra alkalmasak, egyebek közt a wolfram és molybdán is tartozik. A wolframnak és molybdánnek izzótestek gyanánt való alkalmazásának gondolata egyáltalában nem új, ellenkezőleg a legkülönbözőbb eljárások ismeretesek már főleg platina- vagy szénszálakon az említett fémekből álló bevonatok előállítására. A jelen találmány ezekkel szemben tiszta wolfram- vagy molybdanfémből álló izzószálak előállítását czélozza. E fémek oxyhalogénvegyületei pl. oxychloridjai, mint ismeretes, vörös izzásnál, fém, halogénhydrogén és víz képződése közben a hydrogén által redukáltatnak. Ha tehát izzó fém- vagy szénszálat wolframoxychlorid-gőz és fölösleges mennyiségű hydrogén atmoszférájába hozunk, a redukált wolframfém alakjában lecsapódik a fém- vagy szénszálra és így olyan izzótest jön létre, mely fém- vagy szénmagból és wolfram-, illetőleg molybdiinbevonatból áll. Gondos kísérletezések arra az eredményre vezettek, hogy a reakció bizonyos körülmények közt ettől teljesen eltérő módon megy végbe. Ha ugyanis szénszálat wolframoxychloridok gőzében, csak igen kis mennyiségű hydrogén jelenlétében elektromos áram keresztülbocsátásával magas hőfoknak teszünk ki, rendkívül csodálatos változás megy a szénszálban végbe. A szénszál ugyanis lassan-lassan teljesen átalakul tiszta wolframszállá; e művelet analóg módon fölhasználtatott már oszmiumszálak előállítására, szénszálaknak oszmiumtetroxydatmoszférában eszközölt izzítása útján. A jelen esetben a szén az oxychlorid oxygénjével Bzénoxyddá vagy szénsavvá egyesül, a chlórt a hydrogén chlórhydrogénné redukálja és a wolfram a szén helyébe lecsapódik a következő egyenletek értelmében: W02 C12 + Ca +H, = 2HC1 -f 2CO + W, vagy W0C14 + C -f 2Ha = 4HC1 + CO + \Y. Ha a szén egyszer teljesen helyettesítve van wolframmal, a hydrogénáramot czélszerűen erősbítjük, mikor is a wolfram a képződött wolframszálra lecsapódik, ez által ezt erősbíti és egyenletessé teszi a következő egyenletek értelmében: WOa Cl2 +3H2 = 2H2 0 -f 2HC1 + W, illetőleg WOC1, + 3 H * — H *0 + + w -