34491. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és készülék a nagyolvasztó gázoknak, portartalmú levegőnek stb. tisztítására és gázoknak stb. folyadékokban való föloldására

Megjelent 1905. évi deczember hó 5-én. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEI RAS 34491. szám. IV/i. OSZTÁLY. Eljárás és készülék a nagyolvasztógázoknak, portartalmú levegőnek stb. tisztítására és gázoknak stb. folyadékokban való föloldására. BARTHELMESS EMIL MÉRNÖK RAJNA MELLETTI NEIJSSBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 junius hó 19-ike. A nagyolvasztó gázainak vagy más portartalmú gázoknak vagy levegőnek vízzel való tisztítása czéljából, vagy pedig a végből, hogy az azokban foglaló alkatrészeket vízben vagy más folyadékban feloldják, olyan külömböző szerkezetű készülékeket alkalmaznak, melyekben a tisztítandó vagy oldandó gázok a mosó-, illetve oldófolyadékkal a lehető legbensőbb érintkezésbe hozatnak. Ekkor a legtöbb esetben kölcsönhatás jön létre a gáztisztító megnedvesített fölületei és a gázok között, mi mellett a nevezett fölületek, mint az egyszerű gázmosóknál és skubbereknél, mozdulatlanok, vagy pedig, mint a vízbefecskendezésű centrifugáknál, dezintegrátoroknál és ventilátoroknál, mozgásban vannak. Ezen mosófolyadékkal megnedvesített fölületek a tisztítón, illetve oldókészüléken átáramló gázoknak ellentállást képeznek, úgy, hogy a tapasztalat szerint, ha már a gázok maguk nyomás alatt vezettetnek a készülékbe, ezen gáznyomás csökken. Ekkor a készülék kvantitatív hatása is kisebbedik, mert a nyomásveszteség folytán a gáz sebessége csökken. A gyakorlatban azonban a tisztítóban való nyomásemelkedés, illetve a gázoknak ezen keresztülszivatása kívánatos, mert a gázok igen csekély nyomással, vagy egészen e nélkül vezettetnek a tisztítóba és legtöbbször a gáz be- és elvezetéseknél is elkerülhetetlenek a nyomásveszteségek. A mechanikailag hajtott forgótisztítóknál azonban könnyen létesíthetünk nyomásemelkedést és azért ezek csekély méretek mellett nagy teljesítményeket adnak. Az ismeretes forgótisztítóknál a mosóvíz és a gázok többé vagy kevésbé erősen ugyanabba az irányba, nevezetesen belülről kifelé hajíttatnak, miért is a gázbevezetés legtöbbször centrálisán, az elvezetés pedig kívül van a tisztító tokjához csatolva. Hogy azonban a megtisztított gázt a használt mosóvíztől lehető legtökéletesebben elválaszthassuk, kétségenkívül előnyösebb a gáznak kívülről befelé való kényszermozgású vezetése, mert a kevésbé mozgékony mosóvíz és a tisztátalanságok, a tisztító forgó részének hajító hatása ellenében, ebben az irányban nem képesek olyan gyorsan követni a könnyen mozgó gázokat. Ez okból az egyszerű hajítótárcsákkal, dezíntegrátorokkal és hasonló készülékekkel végzett ezirányú kísérletek, melyeknél a gáz kívülről vezettetik be és a tárcsa, illetve forgó pálczasorozatok hajító hatása ellené-