34478. lajstromszámú szabadalom • Újítás gőz- és gázturbinákon

_ 4 _ élei vagy megfelelő alakú fölületei alkotják. A 8., 9. és 10. ábra ezen kiviteli alakot vázlatosan tünteti föl. Az (i) vezető fúvóka keresztmetszetének alakja tetszőlegesre választható. A fúvókának a futókerék felé néző oldalát az elhaladó (k) lapátok élei alkotják. A 8. ábra a fúvóka alulnézete. A 9. ábra a fúvóka és az eléje ágyazott (s) lapátokkal ellátott futókerék hosszmetszete, a 10. ábra pedig az (y—y) sík szerint vett metszete. Mint a rajzokból kitűnik, a kibővülő fúvóka csak három szilárd fallal bir, míg a negyedik fal a tulajdonképeni fuvókánál hiányzik. Ezen elrendezés folytán az eddigi fuvókáknál és csatornaalakoknál műszakilag sokkal könnyebben előállítható fúvókák készíthetők, melyek sajátos kiképzésük következtében a gőzsugarat nem veszik minden oldalról körül mozdulatlan falakkal. Jelen találmány egyúttal a lehető legegyszerűbb módon, rendkívül hegyes beömlési szögek alkalmazását is megengedi, amilyen szögek eddig az előállítás nehézsége miatt a régi fuvókaalakoknál nem voltak alkalmazhatók. A hegyes szögek választása, az uj fuvókaalakkal kapcsolatban, a futókerék lapátjai- | nak kiképezését is kedvezőbbé teszi, mint eddig volt, amennyiben nemcsak kevésbé éle3 lapátélek, hanem meglehetős széles lapátfölületek is meg vannak engedve, mivel a lökésekből eredő s a gazdaságos működést hátrányosan befolyásoló veszteségek a rendkívül kicsiny beömlési szögeknél a minimumra csökkennek. A 9. ábra példa gyanánt oly (s) lapátokat mutat, melyek egyúttal átkormányozható turbinák számára is alkalmasak. Oly gőz- és gázturbináknál, melyeknél egy és ugyanazon futókerék ismételten befolyásoltatik, eddig a 11., 12., 13. és 14. ábrán látható kivitellel bíró átfordító szerkezetek váltak ismeretesekké. Ezen ábrákon (b) a futókereket, (a) a gőzvezető fúvókát jelenti. A 11. ábra befelé nyitott egyszerű (o) I átfordító kamrát tüntet föl, míg a 12. ábrán az átfordító kamra kilépési keresztmetszetét a (p) falak több részre osztják. A 13. ábra szerint a futókerék külső kerületét egy zárt (q) átfordítócsatorna van elrendezve, míg a belső kerületen az átfordítócsatornának elválasztó közfalak által több részre való osztása következtében több zárt (r) átfordítócsatorna létesül. A 14. ábra oly (t) átfordítócsatornát mutat, mely belépési helyén külön (u) vezetőlapátokkal bír. Ezzel ellentétben a 15. ábra az új átfordítószerkezetet tünteti föl, mely a következő lényeges részekből áll: 1. a (v) határoló faltól körülvett átfordító kamrából, 2. a (w) fölfogó lapátokból és 3. a (z) elosztó falakból. A (w) lapátok és a (z) falak nem mennek át megszakítás nélkül egymásba, hanem teljesen elkülönített részeket alkotnak, melyek között egy közös (x) gyüjtőtér marad szabadon. Az (x) térben a futókerékről jövő s a kerék lapátjainak állása szerint a fölfogó lapátokon különbözően elosztott fo]yadéks?álak gyűlnek össze. Ennek megtörténtével a gőzt a (z) falak a kívánt módon s lehetőleg egyenletesen osztják I szét és a (b) futókerékre vezetik vissza. A külön fölfogó lapátok és elosztó falak alkalmazása, metyek között gyüjtőtér van hagyva, nemcsak előnyösebb egyesítő teret és nyomáskiegyenlítést létesít a különféle és különbözően elosztott folyadéksugarak számára, hanem a gőznek a futókerékre való szabályozott visszavezetését és lehetőleg egyenletes elosztását is biztosítja. Ha a (z) elosztófalak olyan alakkal bírnak, hogy a kilépési hely felé folyton szűkülő csatornák képződnek, akkor a gőz a gyüjtőtérben, a nyomás emelkedése mellett bizonyos mértékben összetorlódik s ismét egyenletesen tér vissza a futókerékre. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Újítás gőz- vagy gázturbinákon, jellemezve a futókerékből kiömlő gőzt fölfogó és a futókerékre visszavezető oly