34416. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés éghető gázok előállítására

mire a födelet rögtön újból be kell zárni. Ekkor az első (23) elégető kamrában elégés megy végbe, melynek termékei a második elégető kamrába jutnak, azaz abba, mely a hengeres (14) tokkal van körülvéve. Itt további levegő jut be a (33) és (32) nyílásokon, a (31) légkamrán, a gyűrűalakú (17) hézagon és a (16) betétcsőben, lévő furatokon keresztül. Ezen, a második elégető kamrába bevezetett levegő arra szolgál, hogy az első elégető kamrából jövő égéstermékek tovahaladását lassítsa és a gőzök elégetését elősegítse. Ha a berendezés működése megindult, a levegő és tüzelőanyag beömlését úgy szabályozzuk, hogy gyakorlatilag tökéletesnek tekinthető elégés létesüljön. Az így nyert égéstermékek az (1) gázfejlesztőbe jutnak és a tűzálló anyagból való (2) masszán keresztülnyomulnak, miáltal utóbbi a nagy elégetési hőfok folytán fehéren izzó állapotban jön. Mihelyt a (2) masszánál ez állapot beáll, a levegő és tüzelőanyag viszonyát úgy módosítjuk, hogy a tüzelőanyag fölöslegben legyen jelen. Ez által az első és második elégető kamrában tőkéletlen elégés megy végbe, úgy hogy most már szénsav, szabad szén és a tökéletlen elégés egyéb termékei jutnak az (1) gázfejlesztőbe. A tökéletlen elégés ezen termékei itt a fehéren izzó (2) masszával találkoznak és ezen keresztülszívatnak. Ez által a még jelen lévő szénsav szénoxyddá redukáltatik, míg egyidejűleg olyan kémiai folyamatok is föllépnek, melyek eredményeként a retortába bejutó gázok el nem égethető alkatrészei éghető gázokká alakíttatnak át. Mihelyt az így fejlesztett gáz elhagyj cl (2) tűzálló masszát, a retortából való kilépését megelőzőleg, bizonyos határozott mennyiségű levegővel keveredik, hogy olyan összetételt nyerjen, a minő a gázok további elégetésére, pl. lángkemenczében és abban oxydáló láng képzésére szükséges. A pontos keverési arány és így ezen végtermék pontosan meghatározott minősége biztonsággal szabályozható a (38) záró alkatrész elállítása által. A gáz kiszívása az (1) retortából a (48) ventilátor hatása alatt történik, ép úgy a levegő beszívása is a (37) nyíláson át, a nyert gázzal való keverés czéljából. A ventilátor további szerepe abban áll, hogy a generátort elhagyó végterméket a (46) vezetéken át a fogyasztási helyre juttatja és egyúttal meggátolja, hogy a nyomásnak a fogyasztási helyről, például lángkemenczéből a generátorra való visszahatása és ezzel a tűzálló (2) masszára szén lerakódása mehessen végbe. Ha ezen visszahatást nem szüntetnek meg, ennek az elégető kamrában a láng elalvása volna biztos következménye, a mi szén lerakódását vonná maga után. SZABADALMI IOÉNYEK. 1. Eljárás éghető gázok előállítására, az által jellemezve, hogy szénhydrogének és egyéb széntartalmú anyagok tökéletlen elégetésével olyan gázt f ejlesztünk, mely a szénsavtartalmának redukciójára szükséges szenet finoman szétoszlatott állapotban tartalmazza. 2. Az 1. pontban igényelt eljárás egy foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy tökéletlen elégés termékeit tűzálló anyagok fehéren izzó rétegén vezetjük át, miáltal azoknak éghető gázokká való redukálódása következik be. 3. Az 1. és 2. pontokban igényelt eljárás további foganatosítási alakja, az által jellemezve, hogy a munkafolyamat megindítására meghatározott összetételű gáz-és légkeveréket meggyújtunk, hogy ennek tökéletes elégetésével a tűzálló anyag rétegének fehér izzási hőfokra hevítésére szükséges magas hőfokot létesítsük, mire a fehér izzási hőfok elérése után a gáz és a levegő mennyiségének viszonyát az elégetendő keverékben úgy változtatjuk, hogy csak tökéletlen elégés történjék, melynek termékei a fűtő kamra gyanánt is működő generátorba jutnak. 4. Az 1—3. pontokban igényelt eljárás foganatosítására szolgáló gázfejlesztő, az által jellemezve, hogy az aknába bevezetendő gázkeverék elégetésére szolgáló kamra két részből áll, melyek egyikébe