34397. lajstromszámú szabadalom • Eljárás nagyolvasztók megindítására

— 2 -gáz- és levegőkeverék képződött, mely meggyújtása után robbant és nagy károkat okozott. Jelen találmány értelmében az által kerüljük el a robbanásveszélyt, hogy a levegőt gőzzel vagy hasonlóval hajtjuk ki. A mellékelt rajzon egy ismert szerkezetű kettős toroksípharanggal és porgyűjtővel ellátott nagyolvasztó függélyes metszetben van föltüntetve. Az (a) nagyolvasztószerkezet ismert szerkezettel bír és a toroksíp fölső végén kettős (b bl) toroksípharanggal van ellátva, melyből a torokgázokat elvezető (c) cső halad le a (cl) porgyűjtőbe; utóbbiból a gázok elosztóvezetéken, pl. (d) csövön át a fogyasztás helyére vezettetnek. A porgyűjtő és a (d) cső közé (e) szelep kapcsolható be, mely a gáznak a (d) csőbe való belépését szabályozza; ezen a helyen sok esetben nem alkalmaztatik szelep, hanem utóbbi csak :a torokgázok fogyasztási helyénél, a kazánoknál, légmelegítőknél vagy hasonlóknál rendeztetnek el. A nagyolvasztónak a kellő anyagokkal való megtöltése után azon összes szelepeket, valamint csappanókat elzárjuk, melyek a porgyűjtő és a kazánok, légmelegítők vagy hasonlók közé vannak bekapcsolva. A toroksípharang, vagy ha a nagyolvasztó kettős haranggal van ellátva, mindkét harang nyitva marad. Erre a (g) szeleppel ellátott (f) csövön át gőzt vezetünk a (cl) porgyűjtőbe. A kazánból jövő gőzt addig engedjük belépni, míg a toroksípból sűrű fehér gőzoszlop emelkedik föl, Erre a toroksíp harangjait elzárjuk és az (i) gázelvezető csövet vagy csöveket kinyitjuk és pedig először az egyiket, míg gőz emelkedik föl belőle, mire ezt elzárjuk és a másikat nyitjuk addig, míg gőz száll föl, mire ezt is elzárjuk; az utóbb említett munkafolyamatot természetesen csak akkor végezzük, ha a nagyolvasztó két gázelvezető csővel bír. Ezután az (e) szelepet kinyitjuk, vagy ha e helyen nincs szelep, akkor a gáz fogyasztási helyén, a kazánoknál, légmelegítőknél vagy hasonlóknál lévő szelepeket nyitjuk ki. A gőz most ezen irányban áramlik; a mint a szelepet vagy szelepeket kinyitottuk, a nagyolvasztó alsó részében tüzet gyújtunk és a begyújtás után meleg levegőt fúvatunk be és néhány perez múlva a kazánoknál, vagy légmelegítőknél lévő szelepekből gáz áramlik ki. Mihelyt kellő mennyiségű gáz áramlik ki a szelepekből, a gőzvezetéket elzárjuk és a gázok a légmelegítőkhöz vagy kazánokhoz vezetve elégettetnek. Ily módon a levegőt gőz által a toroksípból és a csővezetékből csaknem teljesen kihajtjuk és a fejlődő nagyolvasztógázok gőzpárnát tolnak maguk előtt, mely az előtte lévő levegőt a toroksípból és a csővezetékből kihajtja és robbanó gázkeverékek képződését megakadályozza,. A föntebbiekben meleg fúvólevegőről lévén szó, föltételeztetik, hogy egy több nagyolvasztóból álló telepnek egy másik nagyolvasztóval szomszédos nagyolvasztója indíttatik meg. Ezen esetben a nagyolvasztó megindítására ismert módon légmelegítőkben melegített levegő vezettetik a nagyolvasztóba. Egyedül álló nagyolvasztónál, vagy az esetben, a mikor csak akkor áll rendelkezésre meleg fúvólevegő, a mikor a légmelegítők a nagyolvasztók torokgázai által már fölmelegíttetnek, a közvetlenül a nagyolvasztó begyújtása után befúvott levegő természetesen hideg. Ezen esetben hoszszabb ideig tart, míg a nagyolvasztó kellő üzembe jön, mint az esetben, a mikor azonnal meleg fúvólevegő áll rendelkezésre, azonban a robbanás veszélye ennek daczára is ki van zárva és a piaczképes vas előállításának megkezdésére szükséges idő a találmány értelmében lényegesen megrövidíttetik. A gőzt (h)-nál egyidejűleg több helyen is vezethetjük be, pl. a (c) cső fölső részébe. Egy, a fönt leírt módon megindított, körülbelül 30 m. magas nagyolvasztónál a gázt először a légmelegítő lángzóihoz vezettem, mi mellett a nagyolvasztó fölső vége és a gáz meggyújtási helye közötti távolság körülbelül 150 m.-t tett ki. A gőzt 5 cm. belső átmérőjű csövön át körülbelül