34393. lajstromszámú szabadalom • Javítások írógépeken
tartó vétetik üzembe, ha pedig- annyira sülyesztjük az üllőt, hogy az alsó typatartó az (n2) szarvra, a fölső pedig a (h) karra jusson, úgy a fölső typatartó kerül üzemhelyzetbe. Az üllőnek a különböző magasságban való rögzítése az üllő agyának fölső részében megerősített (m) excenter vagy hasonló szerkezet segélyével történhetik, mely az (a) orsó fölső végére támaszkodik. A fönti szerkezet a typatartók váltását a legnagyobb könnyűséggel engedi meg, a nélkül, hogy a typatartók viszonylagos helyzete megváltoznék, de mindemellett lehetővé teszi, az egyes typatartók könnyű kicserélését is. A két typatartó val bíró elrendezésnél, mely az 5—7. és 11—13. ábrában van föltüntetve, az üllő alacsonyabb henger és csak egy körhasítékkal van ellátva. A 6. és 7. ábrabeli szerkezet csak annyiban tér el egymástól, hogy míg az előbbinél a (h) állítókar belülről, addig az utóbbinál kívülről támad. Az 5. ábrában az üllő legmélyebb helyzetében van föltüntetve, melyben az egyik typatartó a (h) állítókarral van kapcsolva, a másik typatartó pedig az (r) pálya (n3) szarva által rögzíttetik. Ezen esetben az (r) pálya csak egy szarvval bír, a mint ez a 13. ábrából látható. Az (a) orsó (n nl) szarvai ismét az állítókar, illetőleg az (n3) szarv meghosszabbításába esnek. Ha az üllőt kézzel legmagasabb helyzetébe emeljük, míg az (r) pálya mentén el nem forgatható, az (e e3) typatartók az orsó (n nl) szarvaira tolódnak. Ha most az (e3) typatartónak nyomtató helyzetbe való vitele czéljából az üllőt 180°-kal elforgatjuk, úgy ez (k) fülei segélyével az orsót szarvaival együtt magával viszi addig, míg a 180°-nyi elforgatás után az üllő az (r) pályáról le nem esik és az (e3) typatartó a (h) állítókar, az (e) typatartó pedig az (n3) szarv által meg nem foga tik. Kiemelendő, hogy az üllő az orsóhoz képest csak függélyes irányban mozoghat, vízszintes irányban ellenben együtt kénytelenek mozogni. Ebből az következik, hogy bármely helyzetben álljon is az üllő az orsóhoz képest függélyes irányban, vízszintes irányban viszonylagos helyzetük állandóan ugyanaz marad, miáltal a typatartók is állandóan ugyanazon helyzetben tartatnak az üllőn. Ha az egyes typatartók egymás fölött több sorban tartalmaznak jeleket, úgy a szükséges magassági beállítás az orsóra ható ismert állítóemelők segélyével történik. Hogy a gép általánosan legyen használható, kell hogy vegyi és mennyiségtani képleteket is írhassunk vele, vagyis hogy exponenseket, indexeket a helyes helyre írhassuk, Erre szolgál a 14. és 15. ábrában föltüntetett szerkezet, mely a gép alaplemezére erősített (m) lemezre a (t3) csap körül forgatható (t) emelőből áll. Az (m) lemez széle három vagy több (t4) bevágással van ellátva, melyekbe a (t) emelő becsappanhat. Az emelő egyik állása a rendes, a másik állása a sor fölött, a harmadik állása pedig a sor alatt való írásnak felel meg. A (t) emelő széles vége az (u v) üllő emelőbillentyűk alatt mozog és ezen billentyűk lenyomását, tehát az üllő emelését határoló beállítható (s) csavarokat hordja. Az (s) csavarok különböző magasságúak és a szerint, a mint az egyik vagy másik csavar áll az (u) emelő alatt, mely az üllőnek a számok írásához való fölemelésére szolgál, a számok vagy a sorban, vagy a sor alatt, avagy pedig a sor fölött nyomódnak le. Ha pl. törteket vagy más oly alakzatot akarunk írni, melynek egy része a sor középvonala fölött, másik része pedig szimmetrikusan a sor alatt áll, úgy a fönti szerkezet, mely csak kis magassági különbségeket enged meg, nem elegendő, hanem ezen czélra a 16. és 17. ábrában föltüntetett berendezést használjuk. Ez a (g) papírhenger (w) forgatógombjára tolt és azon az (xl) csavarok és (x2") hasítékok által megszabott határok között súrlódással elforgatható (x) jelzőhüvelyből, továbbá a kocsira erősített helytálló (y) mutatóból áll.
