34369. lajstromszámú szabadalom • Eljárás anyagok között élénk vegyi behatásoknak létesítésére

— 2 — mára szolgáló (4) kibocsátó csatorna van elrendezve. A kemencze fölső részébe érintő irányában a levegő vagy gáz bevezetésére szolgáló (5) bebocsátócső torkol. Az ezen csövön át nyomással vagy szívással behajtott levegő vagy gáz a tangenciális beáramlás és a torkolatnál fölvetett sebesség következtében a hengeres kemenczefalak mentén gyorsan körülfut, mely mozgásban a (2) tölcséren át beadagolt anyag is részt vesz. Minthogy az alsó (4) kibocsátócsatorna a kemenczetér közepén van elrendezve, az egymásra ható anyagoknak mozgása egy kúpos csavarvonal mentén megy végbe, a mennyiben forgómozgásba tartott gázok a belső kemenczefaltól a középen elrendezett kibocsátócsatorna, vagyis a kemenczetér tengelye felé tartanak. A kemenczetér magasságát akként méretezzük, hogy a kivánt vegyi folyamatok a kiáramlás előtt teljesen befejeződjenek. Alkalmas szerkezet segélyével, mely a jelen találmány tárgyát nem képezi és ezért a rajzban nincs föltüntetve, az anyag bevezetését egyenletessé és szabályozhatóvá tesszük. Vas előállítása esetében az adagolandó anyag vasérczből, salakképző anyagokból és kiszámított mennyiségű szénből áll, mely a kemencze fölső részében szénoxyddá ég el. A megolvasztott fém és a salak a centrifugális erő következtében a kemenczének belső palástfölületén összegyűjtetik és szakadatlanul a kemenczefenékre folyik, melyről az a (3) nyíláson át eltávolítható. A szenet az ércczel való együttes bevezetés helyett a levegővel tangenciálisan fuvathatjuk be, hogy a beadagolt anyagnak a kemencze fölső részében a kemenczefalhoz való tapadását megakadályozzuk. A kemencze alsó részében, ha oxydáló zónát akarunk létesíteni, az (5) csőhöz hasonló (6) csövet rendezünk el tangenciálisan, melyen át levegőt nyomatunk vagy szívavatunk be. Ezáltal a kemencze fölső részében képződő szénoxyd szénsavvá ég el és az e közben fejlődő hő a kemencze fűtését segíti elő. A fejlődő gázok a (4) csatornán át távoznak, mely a föltüntetett példában ürös falakkal van szerkesztve, melyeknek üregében (7) és (8) csövek segélyével vezetett hűtővizet keringtetünk, hogy a csatornának a gázokkal tovaragadott porral való eldugulását megakadályozzuk. Lehet a viszonyokat megfordítani is, vagyis az oxydáló zónát a kemencze fölső részében, a redukáló zónát pedig annak alsó részében létesíteni. Az eljárás tehát úgy érezek oxydálására, mint oxydoknak redukálására alkalmazható. Az eljárás természetesen nem szorítkozik csupán porított vagy szilárd anyagoknak kezelésére, hanem folyékony, illetve gázalakú anyagok kezelésére is alkalmazható, melyek szintén szakadatlanul és tengelyirányban vezetendők be a kemenczébe, míg a kemencze kerületén tangenciális irányában gázáram áramoltatandó be. Ily folyékony, a kemenczében kezelhető anyag, pl. a petróleum, melyet égési anyag gyanánt egy oxydáló vagy redukáló lángnak föntartása czéljából a kemencze tetejének egy nyílásán át bocsátunk be, miközben az (5) csövön keresztül tangenciálisan levegőt áramoltatunk a kemenczébe. A petróleum ekkor bensőleg összekeverődik a levegővel és a körülményekhez képest szénoxyddá, illetve szénsavvá ég el. Az eközben fejlesztett hő tetszőleges czélra alkalmazható. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Eljárás anyagok között élénk vegyi behatásoknak létesítésére, jellemezve azáltal, hogy a kezelendő anyagot egy kemenczébe vezetjük be, melyben egy egyidejűleg bevezetett gáz- vagy légáramot gyors forgásban tartunk, úgy hogy a forgóáram az anyagot magával meneszti, a mikor is a vegyi folyamatokat az anyagnak a gázárammal ily módon történő benső összekeverésével egyidejűleg hagyjuk végbemenni. 2. Az 1. alatt igényelt eljárásnak egy foganatosítási módja, jellemezve azáltal, hogy a gázáramot nyomás vagy szívás útján a kemencze kerületén tangenciáli-