34357. lajstromszámú szabadalom • Eljárás ásványi szerekkel, különösen chromsavval cserzett bőrhulladékoknak enyvgyártási czélokra való előkészítésére

Megjelent 1905. évi november hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR HIVATAL SZABADALMI LEÍRÁS B4357. szám. XI/a. OSZTÁLY­Eljárás ásványi szerekkel, különösen chromsavval cserzett bőrhulladékoknak enyvgyártási czélokra való előkészítésére. IFJABB WEISS ALBERT RUDOLF GYÁROS HILCHENBACHBAN. Bejelentésének napja 1905 április hó 17-ike. Elsőbbsége 1903 szeptember 15-től kezdődik. A jelen találmány oly eljárásra vonat­kozik, amely ásványi szerekkel, különösen chromsavval cserzett bőröknek vagy bőr­hulladékoknak gelatine- vagy enyvkészítési czélokra való előkészítésére szolgál. Tudvalevőleg már többször megpróbálták a bőrhulladékoknak alkalmas kezelés által való oly előkészítését, melynél fogva azok­ból gelatinet és enyvet lehessen készíteni, így lett azon eljárás ismeretessé, amely szerint a növényi szerekkel vagy zsiradé­kokkal cserzett bőrhulladékokat előbb alká­liákkal vagy marómésszel és azután oxal­savval kezeljük. (Lásd Davidowski Leim­und Gelatine - Fabrikation 1883. 38—40. oldal.) Az említett eljárás még a növényi sze­rekkel vagy zsiradékokkal cserzett bőrök­nél sem vált be. Ásványi szerekkel, külö­nösen chromsavval cserzett bőrökre még egyáltalán nem alkalmazták, mivel azon idő­ben az ily módon cserzett bőröket még egyáltalában nem ismerték és egy oly el­járást, mely növényi szerekkel és zsiradé­kokkal cserzett bőröknél be nem vált, ás­ványi szerekkel vagy chromsavval cserzett bőrökre alkalmazni meg sem kísérelték. Zavarólag hatott ezen eljárásnál, hogy az oxalsav, mely marómésszel oldhatatlan só­kat képezett, nem hatott elég oldólag. Más alkáliáknak ily eljárásnál való alkalma­zása pedig azoknak az árára való tekintet­tel ki volt zárva, ha azt gazdaságos módon akarták űzni. Megpróbálták továbbá a bőrhulladékokat kénsavval kezelni, a midőn különösen a chrómsavakkal cserzett bőrhulladékokat vet­ték tekintetbe. (Lásd a 22738/1902. számú brit szabadalmi leírást.) Ezen eljárásnál a hulladékok egy savol­dattal, különösen kénsavoldattal kezeltettek, mire kimosattak, majd mésszel kezeltettek, a fölösleges mészsav, például a sósav által eltávolíttatott s kimosás után ismét közön­bösíttetett. Itt is a kénsav a marómésszel egy csak részben kimosható gipszcsapadé­kot képezett, amely a földolgozást megne­hezítette és a nyers enyvet silánnyá tette. Azonkívül az eljárás igen sok időt 36—40 napot vett igénybe, főleg azért, mert a gyakorlati alkalmazásnál ismételve savakat és meszet kellett használni. A meszet azonban az árra való tekintettel nem igen lehetett más bázissal helyettesíteni. Az ismételt kezelés, kimosás stb. által a finom bőrhulladékok legnagyobb része

Next

/
Oldalképek
Tartalom