34356. lajstromszámú szabadalom • Eljárás a papírgyártásnál nyert maradványokból kőszerű porózus testek előállítására

Megjelent 1905. évi november hó 18-án. MAGY. SZABADALMI KIR. HIVATAL. SZABADALMI LEÍR A S 34356. szám. IV/h/l. OSZTÁLY. Eljárás a papírgyártásnál nyert maradványokból kó'szerű, porózus testek előállítására. WESTHOFF OTTO KERESKEDŐ CHEMNITZBEN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 15-ike. A papírgyártásnál hulladékanyag gyanánt keletkező maradványok, az úgynevezett visszatartott anyag (Fangstoff), melyet nem szabad a szennyvizekbe elvezetni, ez időszerint semmi említésre méltó alkalmazást nem nyer. Ilyen hulladékanyag kétféle különböztethető meg; az egyik az, mely a reszelt faanyagból, cellulózából, szalmából, rongyokból, stb. történő papírgyártásnál a hollánderekben keletkezik és a holliinderek szennyvizeinek szűrésére szolgáló szűrőkben áll rendelkezésünkre. Ezen hulladékanyag csak kis mennyiségben tartalmaz szervetlen alkatrészt (v. ö. Hofmann, Papierfabrikation, II. Auflage 2. Band. 1729. és köv. oldalain). A másik hulladékanyag a papirgépek sziirőterméke, mely szerves alkatrészekkel van telítve. A hollánderekben földolgozott rostanyagot ugyanis a papírgyártásnál nagy keverőkádakba vezetik és a papírgyártáshoz szükséges különböző fajta vegyszerekkel kezelik. Ezen keverőkádakból a pépszerű rostanyag a papirgépekre jut és egy része ott a szennyvízzel a papirgép szitáján megy keresztül, hogy azután nagy szűrőberendezésekben fölfogassék és mint visszatartott anyag összegyűjtessék. Ezen második fajta visszatartott anyag chlórmeszet, timsót (kénsavas timföldet), kaustikus szódát, növényi enyvmaradványokat és különböző festőanyagokat tartalmaz. A visszatartott anyag ezen fajtája, mely tetszőleges módon nyerhető, igen alkalmas kőszerű porózus testek előállítására. Az előállítás a következő módon történik : A visszatartott anyagot megőröljük, azután szerves anyagokkal, pl. parafaliszttel, fürészporral stb. keverjük és valamely tűzálló kötőanyagot (agyagot vagy hasonlót) adunk hozzá. Hasonlóan, mint a téglagyártásnál, ezután a testek alakítása és szárítása történik, mire azokat kemenczében kiégetjük. Ez utóbbi művelet folytán a szerves anyagok kiégettetnek a kőből. Példa gyanánt a következő keverési arány legyen itt megadva: 6 rész visszatartott anyag, 6 rész szerves anyagok (fürészpor, parafaliszt stb.) és 1 rész agyag (kötőliszt). Ily módon tetszőleges alakú, üregekkel bíró testek is készíthetők; a nyert formadarabok csekély súlyukkal, abszolút tűzálló-