34342. lajstromszámú szabadalom • Berendezés üvegtábláknak mechanikai előállítására

meg kell fogni és lassan föl kell emelni, i hogy folytonos megmerevedés folytán szi­lárddá váló lapra tegyünk szert, mely a forma réshosszúságának megfelelő egj'enle­tes szélességgel bír. A formák, mint már említettük, meghatározott magasságú (5) ak­nákban úsznak, melyeknek (6) falait kívülről a lángok fűtik, amelyeknek az akna két oldalán a (7) nyílásokon keresztül lépnek a (8) fűtőkamrákba. A (8) kamrák melege az egyes (B) nyújtóaknák (6) falain keresztül­hatol és az aknákat állandó hőmérsékleten tartja, melynek magassága a (6) falak vas­tagsága által határozható meg, mivel az át­vitt meleg a falvastagsággal fordított viszony­ban áll. Hogy sugárzás útján kevés mele­get veszítsünk, az egyes (5) aknák oldal­falai külső lehűlés ellen homok, vagy más porrá törött rossz hővezetőből készült (9) köpennyel vannak bevonva. Az egyes (5) aknák fölött (10) izzítócsatornák vannak el­rendezve, melyekben az üvegtáblák nyúj­tására és fölemelésére szolgáló készülékek vannak elhelyezve. Az izzítócsatorna fémlemezből készült ak­nából áll, melyben melegítőberendezés van alkalmazva és melyben bizonyos távolsá­gokban egymás fölött (11) hengerpárok van­nak elrendezve. A hengerek egymáshoz képest elmozdulhatnak és ellensúlyokkal vannak fölszerelve. A hengereket továbbá alkalmas mechanikai berendezések segélyé­vel forgatni lehet. Ezen hengerek közé vezettetik alulról a képződött üveglap és a hengerek forgása által fölfelé húzatik úgy, hogy fölül folyto­nos üvegszalag lép ki, mely eléggé le van hűtve és meg van merevedve, hogy gyé­mánttal a kivánt nagyságú darabokra legyen vágható. A berendezés a következőképpen mű­ködik : Az üvegmassza az (1) medenczéből a (2) csatornán keresztül a (3) csatornába folyik, melyben a (7) nyílásokon belépő lángok ál­tal a kellő hőmérsékleten tartatik. A (3) csatorna elrendezése folytán fölötte igen könnyen tetszőleges számú nyújtógépet rendezhetünk el, melyek mind az üvegmasz­, szávai tápláltatnak úgy, hogy a termék egy­öntetűsége biztosítva van. Mivel a (4) formák mélyen merülnek az üvegmasszába, oly anyaggal tápláltatnak, mely már nehezebben folyó, mert a mélyebb rétegekből vétetik úgy, hogy az egyes üvegtáblák, illetve üvegszalagok szabályosan képződnek és a melegített és tűzálló anyag­ból álló (5) aknában megszilárdulnak. Az üvegszalag sugárzás folytán hül és nem érintkezik szilárd testtel addig, míg annyira le nem hűlt, hogy megmerevedésnél mái­nem húzódik össze, vagyis az izzító akná­ban aránylag alacsony hőmérsékletre hül le és eléggé meg is szilárdul úgy, hogy a sima fölület megsértése ki van zárva. Ez­után az üvegszalag, mely már egészen meg­keményedett, az első nyújtóhengerpár közé lép, mely ugyanazon hőmérséklettel bír, mint az üvegszalag ezen a helyen. Ugyanez áll a föltelé következő többi hengerpárra nézve is. Ezen előállítási módnál az üvegtáblák teljesen egyenletesen állíttatnak elő és mindkét oldalukon kiválóan simák és fé­nyesek. Mivel különösen az üzem megindításánál szükséges a hőmérsékletet az izzítóaknák belsejében szabályozni, mindegyik (10) izzító­akna alsó végénél (12) csatornák vannak elrendezve, melyek (13) téglák segélyével többé vagy kevésbé elzárhatók és melyek segélyével a (8) fütőkamrákból tetszés sze­rint vezethetünk meleget a (10) aknába, miáltal a nyújtóhengereknél a hőmérsékle­tet tökéletesen szabályozhatjuk. A nyújtóaknákat továbbá még külön (14) lángzók segélyével hevíthetjük, melyek az aknák négy sarkában vannak elrendezve (2. ábra). Ezen lángzók azonban csupán időn­ként használtatnak, pl. ha hosszabb meg­szakítás alkalmával az aknák nagyon lehűl­tek volna. Ily esetekben az üvegmassza a résben megmerevedik és erős fölmelegítés válik szükségessé, mielőtt új szalagot ké­pezhetünk. Rendes üzem alkalmával a (14) lángzók el vannak zárva. Mint a 2. ábrából látható, a rések végei kissé meg vannak szűkítve, mivel az üveg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom