34320. lajstromszámú szabadalom • Eljárás jobb minőségű lisztnek gabonaneműekből önműködő malmokban az eddiginél nagyobb mérvben való nyerésére

— 2 -Az ezen munkacsoportokhoz alkalmazott merőleges nyilak, melyek szabadon végződnek, azt jelentik, hogy az (la 7a) szitákból a legcsekélyebb fajta liszt hull le, míg a (7a)-ból azonkívül korpa és héj választódik ki, ezen gépcsoport többi termékei egy újabb hengercsoportba jutnak. Az első dara, mely az (ld és 2(1) hengerpárokba jut és ott derczévé és finom darává őröltetik, az (íb) hengerszékre és (Ír) szitára való továbbvezetés után a legjobb OO-s lisztfajtát adja, de föltettük emellett, hogy az őrleménynek (lb)-n átmenő főárama az (la és 2a) szitákban a legcsekélyebb darától és derczétől is megszabadul. Az úgynevezett után tisztítót, vagy hibás dara, mely az (5n) daratisztítóból jön ki, a főáramból az (Ír) szitán kiválasztott jobb alkatrészekkel a (3b) hengerpárba jut, miután azok előbb a (2b) hengerpáron és a (2r) szitán keresztül vonultak. Ha az utánatisztított az (5n)-ről lekerülő darát egyedül, vagyis a főáramból az (Ír és 2r) szitákon kiválasztott jobb alkatrészek nélkül dolgoznók föl, akkor a (3r) szitából nem az l-es liszt, hanem annál silányabb minőségű kerülne ki. Ebből látható, hogy az (5n) daratisztítóról jövő termék a főáramból a (2r) szitán át vezetett dercze és dara minőségét rontja, tehát jobb lesz, ha az utóbbiakat külön hengerpárra és szitára vezetjük, hogy belőlük finomabb lisztet nyerhessünk. Egy ily messzemenő beosztás azonban az eddigi elrendezésekkel bíró önműködő malmokban nem alkalmazható, mert a következő hengerszékekre vezetett termékek is különböző minőségűek és az ismételt őrlésből nyert derczék szitálásnál jobb lisztet adnak, mint azok az alkatrészek, melyek az előbbi őrlésekből származnak. Például a (4b) hengerpárra vezethetők a (2a, 3a, 4a és 5a) szitákból kikerülő egyesített derczék és darák, holott ugyanezen alkatrészek — de finomabb minőségben — a (3r) szitáról is nyerhetők és ugyanazon hengerszékre jutnak és ezen keverés következtében mintegy silányabbá tétetnek. Ezen elrendezésnél az első őrletből származó dercze és dara nagyon hamar kerül a végső földolgozás alá és ez által nem nyerhető belőle oly előnyös mennyiség és minőség, hogy csupán lisztmentes darakorpa maradna az őrlés végeredményeül. Ezt a hátrányt kiküszöbölni van tehát hivatva jelen találmány, melynél az eddigi eljárásba egy közbeillesztett hengerszék és szitarendszer van beiktatva, melynek czélja, a törés által előállított minden darát és derczét —• a hibátlan kivételével — a főáramtól függetlenül az őrlésre előkészíteni. A 2. ábra ezen közbeiktatott rendszer elrendezését tünteti föl, melyben (ld .. . 7d) egy új hengerszéksort jelképeznek és (ls . . . 7s) egy ehez csatolt szitasorozatot ábrázolnak. Az ez által elért kihasználásbeli előny kidomborításán látjuk, hogy az 1. ábra szerint az (5n) daratisztítóról lekerülő darák és derczék nem a (3b)-re jutnak, hanem előbb a (3d) hengerpárban (2. ábra) megőröltetnek, a (3a) szitán átvezettetnek és a (2b) hengerpárba kerülnek, tehát jobb lisztet szolgáltatnak. Azonnal szembe tűnik tehát ezen új rendszernek azon előnye, hogy a jobb őrlemény nem kerül a silányabb minőségűvel össze, sőt az értékesebb és tovább feldolgozandó derczék olyan árúval kerülnek eggyüvé, melyekkel egyértékűek. Egy további példa gyanánt szolgáljon az új rendszer által nyújtott előnyök megvilágítására, hogy az 1. ábrán az (5) hengerszéken tört alkatrészek először a (7b) hengerszéken őröltetnek meg, mivel az első izbeni törésnél nyert liszt csekély, tehát először ide keverhető. A 2. ábra szerinti elrendezésnél azonban rögtön kiviláglik, hogy ez az árú egyedül dolgoztatik föl, mivel az (5)-ből kikerülő töret az (5d) hengerpáron át az (5b)-re jut és sokkal jobb lisztminőséget ad, mivel még több őrlésen mehet át. Ha a két rendszer szerint az (Ír . . . lOr) szitákból nyert eredményeket szembeállítjuk, akkor látjuk, hogy