34306. lajstromszámú szabadalom • Javítások nyomtatógépeken
— 3 — módon indulnak forgásnak, hogy a három- i színnyomat képezésére szükséges három különböző színű nyomtatvány a kellő módon födje egymást, ép így, ha csak a két (Nol és Noll) vagy (Noí és NoIII) gépkényszermozgású kötése van bekapcsolva, eme gépek nyomtatópárjai a harmadik gépnyomtatópárjának kizárása mellett oly módon indulnak működésnek, hogy a kétszínnyomat színei födjék egymást a kellő módon. Ezért a (9 11 és 13) kötések csakis a kötésfelek bizonyos, előre meghatározott egyetlen állásánál lehet egymásba kapcsolni. Az alkalmas (29) vezetőgörgők között vezetett (27) rúd a (Nol) géptől a (Noll) gépig nyúlik, a (28) rúd pedig a (Noll) géptől a (NoIII) gépig. A két rúd hosszanti irányban - ide-oda mozog, minek megfelően mindegyik (27, 28) rúd az egyik nyomtatópárról a másikra a mechanikus hatást átvivő tagot forgásnak indítja. Föltételezzük, hogy mindegyik (5, 6 és 7) kapcsolóemelőt a szokásos módon a (30) rúgó emeli meg, mely rúgót ebből a czélból az első gépnél a munkásnak, a többi gépnél pedig az előző gép megfelelő szerkezetének le kell nyomni. Minthogy a berakó munkásnak csakis a (Nol) gép kapcsolóemelőjét kell lenyomnia, hogy az összes többi gépek kapcsolóemelői is megfelelően működésnek induljanak, csupán eme (Nol) gép (5) kapcsolóemelőjének van (31) lábítója (1. ábra), a többi gép kapcsolóemelőjénél alkalmazott lábítót pedig eltávolítottuk vagy az emelőből kikapcsoltuk. Mint az szokásos, a (31) lábító a (4) állványon megy át és a lábítót a (30) rúgó —hatása ellen a lenyomott állásban tartó berendezésekkel van fölszerelve és ha a berakó munkás a lábítót szabaddá teszi, a (30) rúgó azt azonnal fölemeli, úgy, hogy a (Nol) gép kapcsolóemelője is megemelkedik. A (31) lábító az 1. ábrán —• mely az egyedüli ábra, a hol a lábító látható — a lenyomott állásban van föltűntetve. Minthogy a sorozat összes gépjei — az első kivételével — azonos módon vannak szerkesztve és az előző és következő géppel összekötve, a következőben csak a (Noll) i gépet fogjuk ismertetni, mely a (Nol) géppel teljesen oly viszonyban van — eltekintve a külön kiemelendő különbségektől — mint a (NoIII) gép a (Noll) géppel. Hogy a (Nol) gép (5) kapcsolóemelőjének eleresztésekor a (Noll) gép kapcsolószerkezete működésnek indíttassék, a (32) hajtórúd útján a (33) szögemelő és (34) kar a (27) tolórúddal van összekötve, úgy, hogy ha az (5) kapcsolóemelőt a munkás lenyomja, a (27) rúd hosszanti irányban (az 1. és 2. ábrán balfelé) mozog és a (Noll) gép kapcsolóberendezését oly helyzetbe állítja, melyben az eme gép kapcsolóemelőjét a kellő pillanatban működtetheti. A (27) rúd másik (az 1. és 2. ábra szerint annak bal) vége le van görbítve, úgy, hogy a (28) rúd mellett elhaladhat (1. a 2. és 7. ábrát) és egy (35) kart visel (1. a 7. ábrát), mely a (36) szögemelő villás karjával kapcsolódik. Eme szögemelő másik karja a (37) hajtórúd alsó végéhez csatlakozik, a hajtórúd fölső vége pedig a (38, 39) szögemelő (38) karjához van kapcsolva, mely emelő a (43) tengelyen szabadon forog és melynek másik (39) kúrjának a 7. és 10. ábra szerint később leírandó czélból gömbalakú feje van. A (Nol) gép kivételével mindegyik nyomtatógépnek a fix (42) csapra szerelt (41) emelője van, mely [eme csap körül a (43) exczenterkorong és (44) rúgó hatása alatt leng. A (43) exczenterkorong a (46) nyomtatóhenger (45) tengelyére van ékelve. A (41) emelő alsó vége a (47) hajtórúddal csuklósan van kapcsolva, ennek másik vége hasonló kapcsolatban a (43) emelővel, mely az előbb említett (40) csap körül leng. Eme csapon egy (49) exczenterkorong van forgathatóan ágyazva, mely az (50) surlódófékkoronggal képez egy darabot és mellyel két ellentétes fogazású (51, 52) kilincskerék van kapcsolva. Eme kilincskerekek kerületüknek csak egy részén vannak fogazva (az ábrázolt kiviteli alaknál annak csak felén) és a kilincskerekek nem fogazott (53), illetve (54) részein (13. és 14. ábra) az (55, 56) kilincsek szabadon ide-oda csúszhatnak, a nélkül, hogy a kilincskerekeket forgathatnák. Eme két (55, 56) kilincs egy darabot képez és
