34305. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés öntvénytárgyak előállítására
kokilla közelében és utóbbival érintkezésben áll. A mangannak a megolvasztott fémhez ily módon való hozzákeverése azt biztosítja, hogy a mangant a fém azon része, melyhez azt éppen hozzáadni akarjuk, egyenletesen elosztva veszi föl. A végül adódó vegyi folyamat abban áll, hogy a megolvasztott fém a mangan abszorbeálása után a mélyítésekben vagy áttörésekben levő keverékekből szenet abszorbeál, mi által az öntvény ily módon kezelt része más vegyi és fizikai tulajdonságokkal bír, mint a többi rész, a mennyiben ugyanis előbbi a kokillában levő széntartalmú anyagok által még egyszer és tovább szenesíttetik és manganban gazdag ötvözetet képez, úgy hogy igen erős és kemény, valamint ennek következtében igen tartós. A fönti eljárás értelmében előállított öntvény belső főrésze oly anyagból áll, mely a kívánt meghatározott széntartalommal bír, pl. O25°/0 egész megközelítőleg0'35°/0 széntartalommal, míg az előállított kerék koszorúja és talpa aczélból áll, mely 0-75°/0 , egész megközelítőleg 1% szenet és 1%, egész megközelítőleg 2% mangant tartalmaz. A találmány tárgyátképező eljárás értelmében öntött tárgyak sokkal könnyebbek, mint a hasonló czélra szolgáló, az eddig szokásos eljárások értelmében előállított tárgyak és ennek daczára nagyobb ellenálló képességre bírnak, mint utóbbiak; az eljárás által nyújtott előnyök a föntiekben példaképen vasúti kocsikerekek előállításával kapcsolatban vannak leírva. SZABADALMI IGÉNYEK*. 1. Eljárás tárgyak öntésére, melyek egyes részei keményebbek, mint tárgy többi része, jelemezve az által, hogy a matrica falainak egyikén a fém keménységét fokozó anyagot (pl. koksz és homokkeveréket) rögzítünk, míg a megolvasztott fémnek az említett falhoz vett útjába laza állapotban egy második anyagot helyezünk, mely utóbbi a megolvasztott fémhez és az első anyaghoz affinitással bír, mi mellett utóbbi más vegyi összetétellel bír, mint az öntőmintafal anyaga. 2. Az 1. igénypont szerinti eljárás kiviteli módja, jellemezve az által, hogy a megolvasztott fém által az öntőmintafalhoz haladó útjában fölvett, a fém keménységét fokozó fémet oly módon rendezzük el az alsó mintadarab feneke fölött, hogy az előrefolyó fém az említett anyagot fokozatosan fölveszi és a fenék fölött a mintafalhoz viszi, hol az anyagot abszorbeált fém még azon anyagot is abszorbeálja, melyet a mintafalon rögzícettünk. 3. Az 1. és 2. igénypontok szerinti eljárás kiviteli módja, jellemezve az által, hogy az egyik mintafal nyílásait vagy mélyítéseit (1 rész) homokból és (2 rész) poralakú széntartalmú anyagból álló, melasszvízzel nedvesített keverékkel töltjük meg, ezen falat melasszvízben szétosztott, (1 rész) manganból' ós (2 rész) poralakú széntartalmú anyag keverékével leöntjük és hogy az öntölyuk, valamint az említett mintafal között meghatározott menynyiségű száraz, poralakú mangant rendezünk el, úgy hogy útóbbit a beöntött megolvasztott fém a falhoz vett útjában fokozatosan abszorbeálja, mire a fém a fal áttöréseiben levő keverékből a szenet is abszorbeálja. 4. Berendezés az 1—3. igénypontok szerinti eljárás foganatosítására, mely beöntőnyílással ellátott szokásos öntőmintából áll, jellemezve az által, hogy az alsó mintaszekrénynek kokilla gyanánt kiképezett (d) falában a széntartalmú keverék fölvételére (e) áttörések sorozata van elrendezve, míg a beöntőnyílás és az említett fal között a fenéken nyugvó, könnyen olvadó anyagból készített peczkekeii egy könnyen megsemmisíthető (f) lemez vagy vályú van elhelyezve, mely a fém keménységét fokozó anyag fölvételére szolgál. 5. A 4. igénypont szerinti berendezés kiviteli alakja, jellemezve az által, hogy a
