34290. lajstromszámú szabadalom • Elektromos izzólámpa
— 2 -elektromos izzólámpa a következőkben van leírva a mellékelt rajzra való hivatkozással, melyen az 1. ábra a találmány értelmében szerkesztett egyszerű lámpa hosszmetszete, míg a 2. ábra hasonló metszetet mutat, mi mellett a lámpa ellenállását képező résznek jegeezesedése látható. A (10) cső czélszerűen és szükségszerűen kvarcból készül, minthogy azt találtam, hogy ezen anyag tökéletesen ellentáll a lámpa (11) főrésze által fejlesztett nagy hőmérsékletnek és e mellett a kívánt fényátbocsátóképességgel bír. A fénytörő, nem vezető, a fényt átbocsátó cső esetleg más anyagból is készíthető és csak az a fő, hogy a cső azon hőmérsékletnek ellentálljon, melynél az üveg olvad. Különböző üvegfajtákkal végeztem kísérleteket annak megállapítása végett, hogy elérhető-e velük valamely eredmény, minthogy azonban az üveg megközelítőleg 650° C. hőmérsékletnél megolvad, míg nagy hatásfokú lámpáknál sokkal nagyobb hőmérsékletre van szükség, ennélfogva üveg nem alkalmazható. Ismeretes, hogy lámpák készítésére bizonyos kristályokat is alkalmaztak, melyek csatornáiba vezeték van helyezve, azonban ezen kivitel nem czélszerű és pedig egyrészt azért mert ezen lámpa igen költséges, másrészt pedig ezen lámpa az oxygénnek az izzószáltól való távoltartására nem alkalmas. A (10) cső (11) ellenállással bír, mely czélszerűen a föntemlített állandó oxydból áll, melyhez kevés grafit van keverve; az ellenállást oly módon helyezzük a csőbe, hogy utóbbiba szorosan beleillik. A kívánt eredmény biztosítására nagy fontossággal bír, hogy a magot képező anyagok lazák legyenek; más szavakkal az anyagoknak nem szabae egymással összekötve lenniök, mi mellett a laza anyag kifejeiés alatt oly független részecskék értendők, melyek nincsenek valamely kötőanyaggal egyesítve. A (11) ellenállás két végén (12) grafit vagy más vezetőanyag van elrendezve; a grafit mögé (13) aszbesztréteg vau helyezve, mely a grafitport helyzetében tartja. Azonban az aszbeszt elrendezése előtt az (A) drótok (a) végei a grafitba ágyazandók és erre az aszbeszt elhelyezése után a cső végei a (14) elzárásokkal láttatnak el. Ezen utóbbi czélra bármely alkalmas cement használható, melynek megfelelő kiterjeszkedő képességgel és rugalmassággal kell bírnia. Czélszerű karborundumot valamely alkalmas kötőanyaggal, mint kovafölddel vagy vízüveggel, együttesen alkalmazni. A kapcsolás kivitele nem lényeges és csak az a fő, hogy a vezetékek a (12) grafittal igen jó kontaktust képezzenek. Ha az áram a (11) ellenállásba kerül, akkor utóbbi hirtelen nagy hőmérsékletre hevíttetik, úgy hogy a lámpa azonnal világít. Azt találtam, hogy e mellett gyakorlatilag véve nem mennek végbe vegyi változások ; a kísérletek továbbá azt mutattak, hogy kis kristályosodás következik be, a mint az a (10) cső belső fölületén (15)-nél föl vau tüntetve, azonban ezen kristályosodás csak az első hevítésnél lép föl és a lámpa későbbi hatását egyáltalán nem befolyásolja. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Elektromos izzólámpa, jellemezve egy erősen fénytörő, az üveg olvadási hőmérsékletének ellentálló, nem vezető, a fényt átbocsátó cső által, melybe laza részecskékkel bíró vezető mag légmentesen van behelyezve, mely mag végei az áram részére kisebb ellenállást képeznek, mint a magnak főrésze, mi mellett a cső végei áramkörkapcsolatokkal vannak ellátva. 2. Az 1. igénypont szerinti elektromos izzó lámpa kiviteli alakja jellemezve az által, hogy a vezetőmagot tartalmazó cső kvarcból készül, metynek magjába ennek végein áramkörkapcsolatok nyúlnak be, míg a cső két vége megfelelő elzárásokkal bír. (1 rajzlap melléklettel. 'm.ia9 ré8zvénv társasai. nyomt'a 8ucap£«tf*
