34287. lajstromszámú szabadalom • Az eketest (szántóvas és kormánylap) részeinek kicserélhető és átforgatható elrendezése

- 2 azon hátránnyal bírt. hogy csak egyetlen rész elkopása után is mindig új részt kellett venni és art az elkopott rész helyére kellett illeszteni. A jelen találmány czélja e hátrány elkerülése vagy legalább is csökkentése az által, hogy az eketest oly módon tagoztatik, hogy két vagy több résznek kölcsönös kicserélése, illetőleg egy vagy több résznek átfordítása által, az elkopott rész pótlása lehetővé tétessék anélkül, hogy újabb részeket kellene az eketesthez hozzávenni. Az alábbiakban a találmány tárgyának néhány kiviteli alakját fogjuk ismertetni. 4—(5. ábrák. Az eketest több az (A B C D) szántóvassal egyenlő alakú és nagyságú (a) részt mutat. Ha a legalsó szántóvas elkopott, egyszerűen helyet cserél a kormánylapot alkotó, fölső (a b c d) vagy (J K M L) vasak valamelyikével, mely kicserélés egymás között és több ízben is eszközölhető. Az (a b c d) lap a forgató fölületben az (AB C D) vassal szemben 180°-kal elforgatott állást foglal el és midőn vele az utóbbi (A B C D) helyet cserél, (A) az (a), (B) a (b) stb. helyzetbe, míg fordítva (E) (e)-be, (F) (f)-be 'stb. jut. Továbbá az (ab cd) állásnál az előbbi (A D) térítő élnek most már (a d) metsző él gyanánt kell működnie. Ennek megfelelően a többi ekevasaknak (a d) és (K M) élei is (az (A D) minta szerint) befelé vannak hajlítva és metsző élekké kiképezve, mint ez a 6. ábrán az u-v sík szerint vett keresztmetszeten föl van tüntetve, míg ellenben (A D) az l.ábra szerint egyenes és nem élezett széllel bír. Az eketörzs függélyes falával párhuzamosan vett x-y keresztmetszetet az 5. ábra mutatja. Az eke vasak vagy egyszerűen egymás mellé sorakozva rendezhetők el, vagy pedig egymást részben átfödhetik, hogy ily módon a működésen kívül levő metsző élek jobban kiméltessenek. Ha a szántóvasnak (B) hegye elkopik vagy letörik, e résznek új állásánál, (midőn az ekevas hegye (b)-hez vagy (J)-hez jut), a talaj megmunkálását e hiány nem befolyásolhatja károsan. Sőt az ekevas esetleg egészen ketté is törhetik, mindamellett föladatát az utóbb említett állásban, hol túlnyomóan mint térítőlap szerepel, egészen jól betöltheti. A legalsó ekevas valamivel más alakban és más méretekben is készíthető, mint a fölső vagy fölsők, mivel midőn az ezeknek helyére lép, a kopás következtében már különben is anyagot veszített el és az így módosúlt térítőlemezhez legtöbbször jobban megfelel a kopás által szintén módosított szántővas. Az (S) rész csupán kiegészítő darab, mely esetleg térítő sínekből is állhat, abból a czélból, hogy a barázdáknak bizonyos meghatározott lejtést kölcsönözzön és esetleg az ekevasak metsző élének a barázdákkal való érintkezését tökéletesen megakadályozza, úgy hogy ez éleknek még térítő élek gyanánt sem kell működniök. Egészben a 4. ábra szerint a következő metsző élek különböztethetők meg: (A B) = (a b) = (K J) (B C) = (b c) = (J L) (D A) = (d a) = (M K) vagyis valamennyi metsző él háromszor fordul elő, melyek azonkívül a kopásnak megfelelően kovácsolással utánnyújthatók, úgy hogy az eketest térítő fölületén hézagok nem keletkezhetnek. 7—8. ábrák. A kormánylapban nem csupán (x) vasakat alkalmazunk, mint a 4. ábránál, (az (S) kiegészítő résztől itt eltekintünk), hanem azonkívül még egy saját helyén átfordítható ((3)-val jelzett (F G J f g i) le) mezrészt is. Ha (G J) és (i F) élek elkoptak, akkor (p) megfordíttatik, minek következtében (F) (f)-hez, (G) (g)-hez stb. helyezkedik. (G J) (g i)-be, (i F) (J f)-be jut, míg az eddig megkímélt (g i) és (J f) élek a nagyobb elhasználás helyére kerülnek, nevezetesen (G J)-be és (i F)-be. A (G J) és (i g) metsző éleknek u-v sík szerinti metszetét a 9. ábra mutatja. Ha az alsó (oc) szántóvas elkopott, kicseréljük a fölsővel, minek következtében (A) (a)-ba, (B) (b)-be stb. jut. A két (a) szántóvasnak (a 7. ábrán (A E D C) tört vonallal jelzett irányban történő) elkülönítését nem okvetlenül sziik séges végrehajtani, hanem az (A B C N A