34284. lajstromszámú szabadalom • Ingás malom

- 2 szerint tengelyirányú furatokkal ellátott ingatengelyek alkalmaztatnak és a kenő­anyag (zsír vagy olaj) a malom közepén el­rendezett kenőedényből vezettetik teljesen zárt csatornák, illetve vezetékek révén köz­pontfutó erő hatása vagy mesterséges saj­tolás útján az egyes csapágyakhoz. Hogy az ingatengelyek minden helyzetében zárt ve­zetéket használhassunk a kenőanyag szá­mára, e végből az ingatengelyeket fölső gömbalakúan kiképezett végeiknél fogva helytálló gömbcsészékbe akasztjuk. Hogy az őrlőhengerek fölfüggesztési pontjuktól előre siethessenek és ez által a malomjárathoz rézsútos helyzetbe juthassanak, miáltal a tartócsapágyakra lefelé irányított nyomás részben megszűnik, e végből a jelen talál­mány szerint az ingatengelyek az őrlőtes­tek mellett rézsútosan vannak beépítve és ezen helyzetben nyomórugók által tartatnak meg. E mellett azt a berendezést létesít­jük, hogy az alsó ingacsapágyakat az eze­ket körülvezető harántrúddal összekötő üt­köző rugók egy él körül forognak, akképen, hogy az ütközőrugókat az él hordja, míg maguk az ütköző rugók a csapágyakat hordják. A mellékelt rajzokon az új ingásmalom­nak két foganatosítási alakja van föltün­tetve, és pedig az 1. ábra a száraz őrléshez való ingásma­lom függélyes metszete, a 2. ábra a malom alaprajza és alaprajzban tünteti föl az alsó ingacsapágynak rugal­mas összeköttetését az azt körülvezető ha­rántrúddal; a 3. ábra nedves őrlésre szolgáló ingásma­lom homlokrajza és részben függélyes met­szete; a 4. ábra homlokrajzban mutatja a 2. ábrá­ban föltüntetett, a harántrúddal való ru­galmas összeköttetésnek függélyes metsze­tét. Az 1. ábrában (a) az őrlőteknő, melyben pl. két (b) őrlőtest vezettetik körül, (c) a beöntő az őrlendő anyag számára, (g) az őrlőgyűrű, (h) az utóbbi fölött elrendezett finom szita és (i) az ezt körülvevő köpeny, (j) és (k) az őrlőtesteket hordozó (1) inga­tengelyek fölső és alsó csapágyai, (m) az őrlőteret elzáró, lefelé áthajtott födél, melynek külső köpenye keskeny (n) ventilá­torszárnyakból van összerakva. Az alsó (k) csapágyak az ezeket körülvezető (o) ha­rántrudakkal (p) ütköző rugók útján ru­galmasan össze vannak kötve. Ezen rugók (q) éleken forognak és a (k) csapágyakat hordják. Az (m) födél berendezése nemcsak a cse­kély csapágynyomás és pormentes ágyazás előnyét nyújtja, hanem még azzal az előny­nyel is jár, hogy az ágyazáson kívül lévő ventilátor nagyobb mennyiségű levegőt szív keresztül a malomszerkezeten és ez által a finomra őrölt őrlemény eltávolítását előse­gíti. A malomszerkezet középső (r) tengelyét körülvevő (s) csapágyfejen (t) kenőedény van elrendezve, melyből egy középső csa­torna a kenőanyagot az (r) főtengely csap­ágyához vezeti, míg az (u) csatornák a kenőanyagot a fölső (j) csapágyhoz vezetik. Az (1) ingatengelyek tengelyirányú (v) csa­tornákkal vannak ellátva, melyek az inga­tengelyek (w) golyós csapjaiban tölcsérsze­rűen akképen szélesednek ki, hogy az (u) csatornáknak a (v) csatornákkal való össze­köttetése a legszélsőbb ingaállásoknál sem szakíttatik meg. A (v) csatornáktól (x) ha­rántcsatornák vezetnek a (k) csapágyakba, melyeken a kenőszer a csapágycsészékhez vezettetik. Ezen kenőszerkezetnél úgy szilárd, mint hígfolyós kenőanyag (olaj) használható, mert a kenőcsatornák, habár azoknak egyes részei maguk között, valamint a malomhoz viszonyítva, helyzetüket folyton változtat­ják, teljesen zártak és csakis a használati helyeken engedik a kenőszert kilépni. Épen úgy lehet a központfutó erő hatása folytán a használati helyekhez folyó kenőanyagot nyomás alatt ezen helyekhez vezetni, mert a kenőedénynek központi elrendezése foly­tán, a kenőedény az üzem folyamán kezel­hető, illetve utáncsavarolható. A 3. ábrában ugyanazok a jelzések is­métlődnek, azonkívül (d) a víznek az iszap­pal való levezető csövét, (e) a nem iszapol-

Next

/
Oldalképek
Tartalom