34264. lajstromszámú szabadalom • Védőszerkezet a fordulatszám módosítása czéljából változó feszültséggel táplált elektromótorok számára

- 2 — kötésére szolgál. A második (12) kontaktus a (10) mótorfegyverzetnek ugyanazon kap­csával van összekötve, mint a (9) ellen­állás. Az (1) mágnesmagnak alsó vége a kis ellenállású (13) kontaktuskefét hordja, melynek végei a (8) és (12) kontaktusokat összeköti egymással, midőn a mágnesmag a (2) és (3) szolenoidok gerjesztése folytán megemeltetik. A motornak (14) térmágnes­tekercselése a tápvezetőknek tetszőleges párjával, pl. a (4) és (6) vezetékekkel köt­hető össze, ahol is a térmágnestekercselésbe folyó áramnak szabályozására tetszőleges szerkezet, pl. a (15) rheosztát alkalmazható. A (2) és (3) szolenoidok közel egyenlő mágnesező erővel bírhatnak, vagy pedig a (2) szolenoid kissé nagyobb sűrűségű mág­neses teret létesíthet, mint a (3) szolenoid. Midőn a (11) kapcsoló kar a (16) kon­taktusra van állítva, a mótor nagy fordulat­számmal bír, mivel fegyverzete a nagyobb feszültségű (4 6) tápvezetékekből tápláltatik. Ha most a (11) kapcsoló kart hirtelen a (17) kontaktusra állítjuk át, akkor a mótor ideig­lenesen nagyobb fordulatszámmal forog, mint a milyen a (4) és (5) tápvezetékek feszült­ségének megfelel és így ezalatt generátor gyanánt működve, áramot szolgáltat a táp­vezetékekbe. Miközben a mótor a nagyobb feszültségű (4) és (6) tápvezetékekből táplál­tatik, az (1) mágnesmag megemelten tarta­tik, úgy hogy a (13) kefe a (8) és (12) kon­tatktusokat egymással összekötve tartja, amikor is a (2) és (3) szolenoidok ugyan­azon értelemben hatnak, hogy a mágnes­magot megemelt állásában megtartsák; ha azonban a mótor generátor gyanánt műkö­dik, akkor az áram az ellenkező irányban folyik a (3) szolenoidon keresztül és ennek következtében a (2) és (3) szolenoidok által létesített mágneses terek egymást lerontják úgy, hogy az (1) mágnesmag saját súlyánál fogva lesűlyed; ekkor a (13) kefe felbontja a (8) és (12) kontaktusok közötti összeköt­tetést, úgy hogy a generátor gyanánt mű­ködő mótor az általa fejlesztett áramot a (9) ellenálláson keresztül szolgáltatja a táp­vezetékekbe mindaddig, míg elektromos ellenereje közel egyenlővé nem válik a (4) és (5) tápvezetékek között uralkodó feszült­séggel ; ennek bekövetkezésénél az (1)mág­nesmag újból megemeltetik és (13) ke­féjével a (8 12) kontaktusokat ismét össze­köti egymással. Ugyanez történik, ha a mellékkapcsolású (14) térmágnestekercselés mágnesező erejét hirtelen erősbítjük, vagy ha a mótor más okoknál fogva generátor gyanánt működik. Habár az előzőkben a jelen találmány tárgyát többszörös feszültségű rendszereknél való alkalmazásában írtuk le, világos, hogy azt oly egységes feszültségű rendszereknél is alkalmazhatjuk, melyeknél a motorok ideiglenesen generátorok gyanánt igyek­szenek működni; a találmány tárgya továbbá nemcsak mellékkapcsolású térmágnesteker­cseléssel, hanem soroskapcsolású térmágnes­tekercseléssel bíró motoroknál is alkalmaz­ható. Magától értetődik továbbá, hogy a kívánt és leírt eredmény eléréséhez szükséges áramkapcsolások módosítására tetszőleges más közegek is alkalmazhatók. SZABADALMI IGÉNYEK. 1. Védőszerkezet a fordulatszám módosí­tása czéljából változó feszültséggel táp­lált elektromotorok számára, jellemezve egy a motorral összekötött, elektromos úton működtetett oly szerkezet által, mely önműködően ellenállásokat iktat a mótoráramkörbe, valahányszor a mótor generátor gyanánt működik, oly czélból, hogy a mótor keféinél veszélyes szik­rázás megakadályoztassák. 2. Az 1. alatt igényelt szerkezetnek egy foganatosítási alakja, melynél az ellen­állásnak a mótoráramkörbe való bekap­csolása és kikapcsolása egy elektromágnes segélyével működtetettkapcsolóval eszkö­zöltetik, jellemezve az által, hogy ezen elek­tromágnes két csövével van ellátva, me­lyeknek egyike közvetlenül, másika pedig a motorral soros kapcsolásban van a táp­áramkörrel összekötve, mely csévék együttesen hatnak és a kapcsolót zárva;

Next

/
Oldalképek
Tartalom