34263. lajstromszámú szabadalom • Hengeres mángorlógép

Megjelent 1905. évi november hó 9-én. MAGY ^ KIR. SZABADALMI H 1VATAL SZABADALMI LEÍRÁS 84263. szám. XVIII/a. OSZTÁLY. Hengeres mángorló gép. MASCHINEN- U. APPARATE BAUANSTALT BOY & RATH GESELLSCHAFT MIT BESCHRÁNKTER HAFTÜNG CZÉG DUISBURGBAN. A szabadalom bejelentésének napja 1905 április hó 19-ike. Mángorlóteknővel bíró mángorlógépeknél ismeretes a mángorlásnál fejlődő gőzöknek exhausztor segélyével történő leszívatása, mit oly módon végezünk, hogy a mángorló hengert áttört palásttal látjuk el, a mángorlandó ruhákból keletkező gőzt pedig eme henger áttörésein szívatjuk le. Nem ismeretesek azonban ily berendezéssel fölszerelt hengeres mángorlógépek, mert a föntebb jelzett elvnek ily gépekre való alkalmazását elvi okok nehezítik meg. Ugyanis míg a mángorlóteknővel bíró gépeknél a ruha neműek a hengerrel széles fölületen érintkeznek, hengeres mángorlógépeknél az érintkezés lényegében csakis egy vonalban történik. Találmányunk czélja az, hogy a gőzöket ily gépeknél is áttört hengerek segélyével szívathassuk le, de egészen másként, mint teknős mángorlógépeknél. Ugyanis ezeknél a nedvességet, illetve gőzt a ruhaneműekből közvetlenül, a hengert körülvevő szövetből szívatjuk le, mi abból tűnik ki, hogy a ruhaneműek a gépet teljesen száraz állapotban hagyják el. Eme működési módnak megfelelően a levegő beszívatása a hengerpalást többi részén teljesen czéltalan és csakis a szükséges szívóerőt nagyobbítja ok nélkül. A jelen találmány tárgyát képező hengeres mángorlógépeknél azonban a nedvességet a hengert körülvevő lyukacsos anyag szívja föl, az átszívatott levegő pedig eme szövet szárítását végzi csak. Ily gépek tehát a henger egész kerületén nedvességet szívnak be és nem levegőt, miért is ez a gép e szívóhatás létesísére kevesebb erőt követel meg, mint az előbb jelzett gép. Ez az új elrendezés a csatolt rajzon két foganatosítási alakban látható, az ábrákon az összes mellékes részeket elhagytuk. így az 1. ábra a hengeres mángorlógép keresztmetszete, a 2. ábra annak hosszmetszete, míg a 3. ábra egy más foganatosítási alak keresztmetszete, a 4. ábra pedig annak hosszmetszete. Az 1. és 2. ábrán (a) a nyomóhengerek, melyeknek üreges (b) csapjai vannak. Ezekhez a csapokhoz csatlakoznak a (d) szívóvezetékek, melyek a (c) fővezetékhez csatlakoznak. A hengerek kis keresztmetszete miatt egyenletes szívóhatás biztosítására nem kell a szívócsövet a hengerbe ennek közepéig bevezetni, mint az pld. a mángorló-teknősgépeknél szükséges, hanem elég-