34252. lajstromszámú szabadalom • Eljárás és berendezés heterogén testek alkatrészeinek szétválasztására

— 3 — reskedeltm számára megfelelő termékeket kapjunk. Nagyobb teljesítő képességgel bír a 6. ábrán látható berendezés, hol (1) ugyancsak egy váltóáramú gépet s (2) egy áramátalakítót jelent. Ezen berendezésnél azonban az átalakító áramkörébe (3) ellenállás van iktatva, mely a hátrányos befolyású áramingadozásokat megakadályozza, A (4) szikraköz úgy van berendezve, hogy az áramot valamely kívánt feszültségnél vezeti, mely a váltóáramú gép és az áramátalakító hatáskörén belül fekszik. Az (E, El) elektródákkal párhuzamosan egy (5) kondenzátor és egy indukciómentes (6) ellenállás van be" kapcsolva, Ha most az áram feszültsége növekedik, akkor a kondenzátor fokozatosan megtöltetik, míg csak a feszültség azon magasságot el nem éri, melynél a (4) szikraköz az áramot vezeti. Ezen pillanatban az (E, El) elektródák rögtön gerjesztetnek s az áramfeszültségnek megfelelő mező létesül. A (6) ellenállás ezen kivitelnél arra szolgál, hogy az elektródákat rövidre zárja s ezeknek feszültségét gyorsan ismét zérusra hozza. Az ezen folyamatot föltüntető hullámgörbe a 7. ábrán látható. A föltüntetett berendezésnél a gerjesztés egy másod percznek körülbelül egy milliomodrészéig tart, úgy, hogy két egymásután következő gerjesztés között aránylag hosszú időszakok vannak. Tapasztalás szerint némely anyagok olyan természetűek, hogy szétválasztásuk vagy tömörítésük legczélszerűbben az elektródákon létesített egyenlő előjelű statikai rázkódások vagy feszültségnövekedések ált a történik. A 6. ábra szerinti berendezés ezen czélbúl könnyen átalakítható. így pl. a 8. ábrán föltüntetett berendezésnél a (3) ellenállás mögé egy (7) áramirányító szerkezet van kapcsolva, mely ae áram haladása elé az egyik irányban hatásoellenállást, a másik irányban pedig igen csekély ellenállást gördít. Ha a (7) szerkezet az áramkörbe van kapcsolva, akkor az elektródákon a feszültségek mindnyájan pozitív irányban szökkenhetnek a maximális értékre, mint a 9. ábrán látható hullámgörbe mutatja, vagy pedig mindnyájan negatív irányban, mint pl. a 10. ábrán. A 4., 6. és 8. ábra szerinti berendezéseknél az elektródákon olyan töltéseket létesítünk, melyeknek feszültsége gyorsan változik s ezen feszültségváltozások a 6. és 8. ábra szerinti kiviteleknél rendkívül rövid tartamúak és aránylag igen hosszú, feszültség nélküli időszakokkal váltakoznak. A 6. és 8. ábrán látható berendezés működési módja oly áramfeszültség által ábrázolható, mely jellemző normális periódus-hullámmal bír, továbbá pedig azáltal, hogy az egész feszültség kiküszöböltetik azon rész kivételével, melyet az említett hullámnak egy tört része ábrázol s mely az elektródákkal közöltetik. A hatás, különösen a 6. és 8. ábra szerinti kiviteleknél abban áll, hogy az elektródákon egyes áramlökéseknek gyorsan ismétlődő sorozata létesül s a lökések oly rövid tartamúak, hogy a statikai töltés a kezelt anyagnak csak legérzékenyebb részeit löki tova. A kevésbbé érzékeny anyagrészek a 4. ábra szerinti berendezés alkalmazása esetén reagálnak ugyan a töltésre, azonban ezen hatás igen gyönge s az anyagrészecskék sokkal kisebb erővel löketnek el, mint az érzékenyebb részecskék, melyek nagyobb elektromos vezetőképességgel bírnak. Míg jelen találmánynak a kereskedelem számára való alkalmazása főként abban áll, hogy egyes anyagoknak különböző elektromos vezetőképességgel bíró részecskéi egymástól elválasztassanak és összegyűjtessenek, addig másfelől a találmánybeli eljárás gyakorlati alkalmazásánál oly jelenségeket figyeltek meg, melyek arra mutatnak, hogy a berendezés kiválasztóképességét az anyagrészek más eltérései is működésbe hozhatják. így pl. ugyanazon anyag részecskéi, melyek ugyanazon fajsúly mellett különböző abszolút súllyal bírnak, vagy oly részecskék, melyeknek fajsúlya vagy nedvszívó képessége, vagy pedig mértani alakja különböző, ezen eljárás alkalmazásánál egymáshoz tömörülni törekszenek, j Az elektródákon létesített feszültségvál' tozások gyakoriságáról és a hatásos maxi-